Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 2. sz. 2002. 63-66. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest Anodikus titánoxidkerámiával bevont titánlemezek eltávolításának utóvizsgálatai DR. VELICH NORBERT, DR. NÉMETH ZSOLT, DR. BARABÁS JÓZSEF, DR. SZABÓ GYÖRGY A titán fémfelszínének különböző módon előállított titánoxidokkal való átalakítása ma már a legmodernebb eljárások közé tartozik. A szerzők másokat messze megelőzve (pl.: Nobel Biocare-TiUnite-felszín) több mint 15 éve alkalmaznak anodikus oxidáció és termikus kezelés útján létrehozott titánoxidkerámia-felszínnel ellátott állcsont osteosynthesishez való rögzítőelemeket és foggyökér-implantátumokat. A dolgozat célja az volt, hogy felmérjék a titánoxidkerámia-bevonat mennyiben befolyásolja az osteosynthesishez alkalmazott lemezek sorsát a szervezeten belül. Közrejátszik-e pozitív vagy negatív módon a lemezek esetleges eltávolításának okozójaként. Ötéves időszak alatt (1995-1999) 1396 titánoxidkerámia-lemezből 108-at kellett eltávolítani a következő okok miatt: a lemez szabaddá válása (47/108); osteomyelitis (25/108); tapintható duzzanat, érzékenység (21/108); pszichés ok, a beteg kérésére (13/108); lemeztörés (2/108). A 108 lemez eltávolításakor egy esetben sem észleltek metallózist vagy a lemezek felszínével összefüggésbe hozható szövetkárosodást, ami pedig a hagyományos titán rögzítőelemek környezetében az irodalmi adatok szerint aránylag gyakori. Ez a vizsgálat is hozzájárul a titánoxidkerámia-felszín kedvező tulajdonságainak alátámasztásához. Kulcsszavak: felületi tulajdonságok, felületkezelés, anodikus oxidáció, rögzítőelemek A maxillofaciális helyreállító és plasztikai sebészetben évtizedek óta használatosak fém rögzítőelemek mobilis csontvégek rögzítésére. A fémlemezek és csavarok alkalmazása rutinszerűen két műtétet jelented: az első a behelyezés (fixáció, rögzítés céljából), a második a gyógyulás utáni eltávolítás. A kezdetben elterjedt krómkobalt, króm-nikkel-vanádium ötvözet és rozsdamentes acéllemezeket, csavarokat napjainkra felváltották a titánból készült elemek, és elterjedőben vannak a felszívódó rögzítőanyagok is. Ez utóbbiak rutinszerű alkalmazása azonban még a jövő kérdése. A króm-kobalt és krómnikkel-vanádium ötvözetekből felszabaduló Cr-, Co- és Ni-ionok lehetséges allergizáló hatása [7] miatt ezek eltávolítása a terápia részét képezte [2, 29], A rozsdamentes acél sem eléggé ellenálló a szervezet agresszív korróziós hatásaival szemben, ezért ennek kivétele is javasolt [2, 5, 16, 27], bár ezt sok szerző vitatja [3, 11,25]. A titánból készült lemezek és csavarok nagymértékben biokompatibilisek [15], a korróziós hatásoknak ellenállnak. A szerzők többsége világszerte azt a következtetést vonja le, hogy a titán rögzítőelemek eltávolítása csak abban az esetben szükséges, ha a betegnek panaszt okoznak [2, 11, 26, 33]. (Ez a hozzáállás megfelel a Strassbourg Osteosynthesis Research Group 1991-es ajánlásának, mely szerint a funkcióját vesztett rögzítőelemek eltávolítása akkor indokolt, ha az nem okoz felesleges kockázatot a beteg számára.) A titán hosszú távú hatása a szervezetre azonban nem ismert eléggé. A titánoxid-felszín korróziója és a metallózis je-Érkezett: 2001. december 14. Elfogadva: 2002. március 5. lensége a lemezek és csavarok eltávolításakor szabad szemmel is sok esetben megfigyelhető, a fémrészecskék a környező lágyrészekből mikroszkóposán is kimutathatók [1, 17, 27, 29, 33, 34], Számos szerző számol be állatkísérletek és klinikai megfigyelések kapcsán a regionális nyirokcsomókban vagy távoli szervekben előforduló titánpartikulumokról, ezek toxikus vagy allergizáló hatását eddig viszont nem igazolták [28, 30, 35, 36, 40, 41], In vitro vizsgálattal csupán enyhe gyulladáskeltő hatást találtak [31,32], carcinogen hatást nem észleltek [12, 37], Ritka esetben viszont panaszt okozhat a szervezet saját szöveteihez képest nagyobb hővezető képesség. A fentiekben felsorolt tényezők (metallózis, távoli szervekben kimutatható fémrészecskék, hővezetés) befolyásolhatók a rögzítőelemek felszíni tulajdonságainak megváltoztatásával [20, 24, 38]. Kompressziós lemezek esetében további hátrányt jelenthet az ún. „stress shielding” jelenség: a lemez alatti csont (elsősorban a corticalis állomány) atrofizál [8, 9]. Főként gyermekeknél fordulhat elő a növekedés során a rögzítőelemek migrációja, illetve a csontnövekedés gátlása [8, 42], Az eltávolítás mellett szóló érv a későbbi radiológiai képalkotó eljárásokat zavaró hatás is [4, 9, 10, 13]. Mindezen érvek figyelembevételével néhány szerző hajlik a titánból készült rögzítőelemek rutinszerű eltávolítására is [21,39], Retrospektív vizsgálatok tanulsága szerint a lemezek és csavarok eltávolítására traumás esetekben 12-17%ban [3, 11], állcsontfejlődési rendellenesség miatti műtéteket követően pedig 7-12%-ban [3, 25] kerül sor.