Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-02-01 / 1. szám

28 FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 1. sz. 2002. Svájc) 2 mm-rel túlvezettünk a tórámén fiziológikumon és a reszelő hegyének irányát a fog koronáján beje­löltük. A munkahosszat úgy határoztuk meg, hogy a reszelő hosszából három millimétert visszavettünk. A gyökércsatorna apikális megmunkálása Kerr-reszelővel (Maillefer, Svájc) történt, step-back módszer szerint. A mester megmunkáló eszköz (MAF) 30-as volt minden esetben. A maradék koronális harmad cirkumferenciális megmunkálását Headström reszelővei (Maillefer, Svájc) végeztük. Megmunkálás közben átöblítést végeztünk 2,6% nátrium-hipoklorid oldattal, a gyári készítmény neve Histolyth volt (Lege Artis, Németország). A pre­­parációs dentintörmelék réteget Rc-Prep-pel (Premier, USA) távolítottuk el. Az Rc-Prep-et 0,5 ml 2,6%-os nátrium-hipoklorid oldattal neutralizáltuk, majd végső átöblítés következett 10 ml fiziológiás sóoldattal. A megmunkálás után újabb kétirányú RTG-felvétel készült a fogakról. A megmunkálás előtti és utáni RTG- felvételeket tízszeresére nagyítottuk, majd makroradio­­gráfiás módszerrel meghatároztuk a megmunkálás után jelentkező gyökércsatorna torzulásokat. A megmunkálás után a gyökércsatornák szárítását papírcsúccsokkal (Kerr GmbH, Németország) végeztük. Ezután a csatornákat laterál kondenzációs guttapercha (Maillefer, Svájc) gyökértöméssel láttuk el, melyhez AH- 26-ot használtunk sealerként (De Trey, Németország). A mester gutta-percha csúcs a mesterreszelővei egyező méretű volt. A koronális részét a gyökértömésnek cink­­oxi-foszfát cementtel (Spofa, Csehország) fedtük. Megmunkálási hibák a gyökércsatorna formák tekintetében Ebben a kísérletben a munkahossz-csökkenés nagysá­gát és gyakoriságát, a zip és a könyökképződés elő­fordulását regisztráltuk. Megmértük az apextől 1 mm-re koronálisan a pre­­parációs aszimmetria mértékét egyenes és görbe gyö­kércsatornák esetén mind vestibulo-oralis, mind pedig mezio-distalis nézetben. A statisztikai vizsgálatot egy­­utas ANOVA-teszttel és többfokozatú Duncan teszttel végeztük A szignifikancia szintet p<0,05 értéknél von­tuk meg. A mikroszivárgás megjelenítése, mérése A mikroszivárgás mértékének meghatározásához a fo­gakat megszíneztük úgy, ahogy Hovland és Dumsha [9] leírta. Az apikális 2 mm kivételével a gyökereket két rétegben körömlakkal vontuk be. Ezután a fogakat két órára 50%-os ezüst-nitrát oldatba mártottuk a légköri nyomáshoz képest 100 Hgmm-es vákuumkamrába he­lyezve azokat. Ezt követően a fogakat lemostuk, meg­szárítottuk és film előhívó oldatba (G334, AGFA, Né­metország) helyeztük négy órára, ugyanolyan vákuum kondíciót alkalmazva. A körömlakkot acetonnal, a fe­ketére színeződött külső cement réteget pedig ultrahan­gos depurátorral (ENAC, Japán) távolítottuk el. Ezután a gyökereket átlátszóvá tettük (clear technika) Barkhordar és mtsai [2] módszerét alkalmazva. Ilyen módon a gyökércsatorna fala és a gyökértömés között lévő résbe a mikroszivárgás miatt behatoló színező anyag láthatóvá vált, mely feketére festett területként ábrázolódott a gyökércsúcs környékén (1. ábra). 1. ábra. Az átlátszóvá tett fogon a festékpenetráció mértéke mesialis nézetből 2. ábra. A festék penetrációs felszín síkban kiterített képe a gyökércsúcs szintjében és a festékpenetráció négy irányból végzett digitális leképezése. Rövidítések: B: bukkális, L: lingvális, M: meziális, D: disztális irányokat jelölik Egy 8 bit-es 512x512 CCD digitális kamerával (Hitachi, Japán) képeket készítettünk a gyökerekről négy né­zetben úgy, hogy fixált rendszerben a gyökereket 90°-kal elforgattuk (2. ábra). Ebbe a rendszerbe ismert méretű fémgolyót ágyaztunk be, mely lehetővé tette, hogy a vizsgálni kívánt objektumot pontosan mérhessük, pi­xelben megkapva az eredményeket. A meziális, distalis, buccalis és lingualis nézetből digitális kamerával készített gyökéri képeket ötszörösére nagyítottuk Carl Zeiss mik-

Next

/
Thumbnails
Contents