Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 6. sz. 2002. 249-252. DEOEC FÓTI Fogpótlástani Tanszék, Debrecen Addíciós szilikon lenyomatanyag zsugorodásának összehasonlító vizsgálata pisztolyos és kézi keverés esetén DR. LAMPÉ ISTVÁN, DR. HEGEDŰS CSABA A különböző lenyomatanyag-fajták a polimerizációs folyamat során az anyagtípusra jellemzően zsugorodnak. Kondenzációs szilikonok esetén ez az érték 0,6—1 %-nyi, addíciós szilikonok esetén 0,15-0,2%, 24 óra alatt. Mint minden kémiai reakcióban, a lenyomatanyagok esetében is az összetevők aránya, elkeverése fontos szerepet játszhat a végtermék minőségében. Tanulmányukban a szerzők arra keresték a választ, hogy ugyanazon lenyomatanyag hagyományos kézi keverése és lenyomatpisztolyos keverése esetén kimutatható-e különbség a zsugorodási értékekben. Méréseiket az ADA 19-es szabvány által leírt módon végezték Promodent ASK hígan folyó addíciós lenyomatanyaggal. A keverés után 30 perccel, 24 órával és 72 órával elvégzett mérések statisztikai elemzésével egyik időpontban sem találtak szignifikáns különbséget a zsugorodási értékekben a két keverési módszer összehasonlításakor. Kulcsszó: lenyomatanyag, zsugorodás A lenyomatanyagok zsugorodása jól ismert a fogorvosok és fogtechnikusok körében. A zsugorodás részben termikus eredetű, mert a 32-34 fokos szájüregi környezetben készült lenyomat szobahőmérsékletre kerül, a további feldolgozása ezen a hőmérsékleten történik. A térfogatváltozás másik komponense a polimerizációs kötési folyamat sajátossága [2]. A zsugorodás mértéke jelentősen befolyásolhatja a készülő pótlások illeszkedési pontosságát, különösen a precíz illeszkedést megkövetelő esetekben [7], A-szilikonok esetében a lezajlódó kémiai folyamat az addíció. Ebben a típusú reakcióban, ellentétben a C-szilikonok kondenzációs polimerizációs folyamatával, nem keletkezik melléktermék. Az A-szilikonok zsugorodása irodalmi adatok szerint [5, 2] 0,15-0,2% körüli értéket mutat. A lenyomatanyagok keverése történhet kézzel, lenyomatpisztolyban vagy géppel. A pisztolyos kiszerelés esetében egyszerűbb az anyag használata, tisztább a munkafázis, kevesebb a veszendőbe menő anyag és a pisztoly segítségével pontosan a kívánt helyre juttatható a lenyomatanyag. Ezen előnyök mellett nem kevésbé jelentős az a tény, hogy a keverési arányok azonosak, így pontosabbak, mint kézi keverés esetében. Napjainkban az addíciós szilikon lenyomatanyagok több gyártmány esetében kétféle, lenyomatpisztolyos és tubusos kiszerelésben is forgalomba kerülnek (pl. Provil [Heraeus Kulzer], President [Colténe] stb.). Ugyanazon termék kétféle kiszerelését vélhetően az anyagi megfontolások indokolják, mivel a pisztolyos keverés és adagolás minden esetben költségesebb. Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy a hazai gyártású Promodent ASK kézi illetve pisztolyos keverése esetén kimutatható-e különbség a 30 perces, 24 órás és 72 órás zsugorodási értékekben. Anyag és módszer Méréseinkhez Promodent (Promotor Kft, Pétfürdő) ASK hígan folyó 1/1 keverési arányú addíciós szilikon lenyomatanyagot használtunk. A kézi keverésű minták elkészítéséhez a gyártótól kapott hagyományos tubusokba töltött komponenseket használtuk. A méréseket az ADA 19-es szabványnak megfelelő körülmények között végeztük [1], Elkészíttettük a szabványban leírt fém próbatestet. A próbatestek felszínéről 32 fokos vízfürdőben lenyomatot készítettünk (1. ábra). A lenyomatanyagot az egyik csoportban a lenyomatpisztolyra csatlakoztatott keverőcsőrben kevertük meg. A kézi keveréses csoportban a keverőlapra egyenlő mennyiségben kinyomott anyagot hagyományos módon, kézzel kevertük meg, hasonlóan a napi rendelői gyakorlatban használt módszerhez. A fém próbatestet a felszínére rétegzett lenyomatanyaggal a 32 fokos, vízzel telt termosztátba helyeztük, majd a lenyomatanyagra tiszta üveglapot helyeztünk, melyre az egyenletes és konstans nyomás biztosítása céljából egy 1 kg-os súlyt tettünk. A lenyomatokat a gyártó által előírt kötési időnél 3 perccel tovább hagytuk polimerizálódni a vízfürdőben. A kész lenyomatokat a próbatestről torzulásmentesen eltávolítottuk, leöblítettük, majd egyenletes sima, talkummal leÉrkezett: 2001. november 20. Elfogadva: 2002. október 28.
