Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-12-01 / 6. szám

228

FOGORVOSI SZEMLE

95. évf. 6. sz. 2002.

Prevenció

Mint minden betegség, a dentin-túlérzékenység is megelőzhető. Ma gyakorlatilag három területen kell figyelmünket arra fordítani, hogy a dentin szabaddá válása, s így túlérzékenység ne alakuljon ki: a szájhigiéné, a parodontális beavatkozások és a fogfehérítés kapcsán.

A felnőtt populáció többségében kialakuló ínyvisszahúzódás a helytelen táplálkozás és szájhigiéné következménye. A szájüregben alacsony pH-értékeket okozó savképző ételek fogyasztása után a fogzománc felpuhul és erodálódik, ez a felpuhult zománc az étkezés után azonnal végzett erőteljes fogmosás hatására károsodik. Ezért ma egyes szerzők [3, 7] azt ajánlják, hogy savképző ételek [főleg savanyú és karbonát tartalmú üdítő italok] fogyasztása után az azonnali fogmosást kerüljük.

Az ínyrecessio, mely exponálja a dentint, lehet szájhigiéniai és parodontális beavatkozások következménye is, mint: műszeres beavatkozások, supra- és subgingivális depuratio, gyökérsimítás, parodontális műtétek. Ezért minden ilyen beavatkozásnál gondot kell fordítani az ínyszél és a fognyak kímélésére.

A napjainkban gyakran alkalmazott fogfehérítő eljárások is okai lehetnek a dentin expozíciójának és érzékennyé válásának. Ezért, mint az előzőekben rámutattunk, a deszenzibilizáló fogpaszták alkalmazása a kezelések előtt, alatt és után indokolt.

Fentiek alapján a dentin-túlérzékenység primer prevenciójának lehetőségei adottak, és ezekre gondolnunk kell fogorvosi beavatkozásaink során, hogy a fáradságos, sokszor évekig tartó kezelést, gondozást elkerülhessük.

Irodalom

1. Absi Eg, Aody M, Adams D: Dentine hypersensitivity: A study of the patency of dentinal tubules in sensitive and non-sensitive cervical dentine. J Clin Periodontol 1987; 14: 280-284.

2. Addy M: Dentine hypersensitivity: definition, prevalence, distribution and aetology. In: Addy M, Embery G, Edgar Wm, Orchardson R (eds): Tooth Wear and Sensitivity. Martin Dunitz, London, 2000, pp. 239-248.

3. Addy M: Dentin hypersensitivity: new perspectives on an old problem. Internat Dent J 2002; 52: 367-378.

4. Brännström M: A hydrodynamic mechanism in the transmission of pain-produced stimuli through the dentine, in: Anderson Dj (ed): Sensory mechanism in dentine. Pergamon Press, 1963, 73-79.

5. Brännström M, Johnson G: Movements of the dentine and pulp liquids on application of thermal stimuli. Acta Odontol Scand 1970; 28: 59-65.

6. Dowell P, Addy M: Dentine hypersensitivity - a review. Aetology, symptoms and theories of pain production. J Clin Periodontol 1983; 10: 341-350.

7. Drisko He: Dentine hypersensitivity - dental hygiene and periodontal considerations, internat Dent J 2002; 52: 385-396.

8. Gysi A: An attempt to explain the sensitiveness of dentine. Br J Dent Sei 1900; 43: 865-868.

9. Haywood Vb: Dentine hypersensitivity: bleaching and restorative considerations for successful management. Internat Dent J 2002; 52: 376-384.

10. Haywood Vb, Caughman Wf, Frazier Kb, Et Al: Tray delivery of potassium nitrate-fluoride to reduce bleaching sensitivity. Quintessence Int 2001; 32: 105-109.

11. Holland Gr, Narhi Mn, Addy M, Et Al: Guidelines for the design and conduct of clinical trials on dentine hypersensitivity. J Clin Periodontol 1997; 24: 808-813.

12. Jerome Ce: Acute care for unusual cases for dentine hypersensitivity Quintessence Int 1995; 26; 715-716.

13. Kielbassa Am: Dentine hypersensitivity: Simple steps for everyday diagnosis and management. Internat Dent J 2002; 52: 394- 396.

14. Markowitz K, Kim S: The role of selected cations in the desensitization of interdental nerves. Proc Finn Dent Soc 1992; 88: 39-84.

15. Poulsen S, Errboe M, Hovgaard O, Worthington Hw: Potassium nitrate toothpaste for dentine hypersensitivity (Cochrane Review), in: The Cochrane Library, Issue 2, 2001 Oxford: Update Software. Evidence-Based Dentistry 2002; 3: 11.

16. Sugár L: Szájbetegségek. Medicina, Budapest, 1959; 303: 370.

17. Ten Cate Jm: Toothpaste abrasivity: an introduction to the symposium. Internat Dent J 2002; 52: 397-398.

BÁNÓCZY J:

Dentin hypersensitivity, and its significance in the dental practice

Dentin hypersensitivity is not a new disease, more than a hundred years ago Gysi, later Brännström and many others were dealing with the problems of its symptoms, pathomechanism, differential diagnosis and therapy. The growing interest today maybe attributed to improving oral health, and to the presence of more teeth in older age, as a consequence of decreasing caries prevalence. The exposure of dentine surfaces due to gingival recession, erosion and abrasion may cause serious complaints, occurs in about 40 % of the adult population, however, few of them turn to the dentist. Therefore, practising dentists should be aware of the possibilities of treatment, managing strategies and prevention. New aspects are the appropriate timing of toothbrushing after consumption of acidogenic, erosive foods and beverages, non-invasive (desensitizing, potassium-nitrate/fluoride containing toothpastes), and invasive (reconstruction with fillings, coverage of the exposed roots) treatment options. Continuous care of patients suffering in dentine hypersensitivity - in order to prevent more serious consquences (irritation of the pulp) - is advisable.

Key words: dentine-sensitivity, dentine-hypersensitivity