Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-12-01 / 6. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 6. sz. 2002. 225 ételek, édességek fogyasztása utáni azonnali fogmosás eltávolíthatja a savak által felpuhított zománcot vagy dentint, és így anyaghiányt, erosiót okozhat. Attritio: A fogak, fogsorok egymás közti érintkezése folytán jön létre, parafunkciók esetén (bruxismus) a fog kopása patológiás szintet érhet el, melynek következtében occlusalisan dentin túlérzékenység jöhet létre. Abrasio: A fogak fizikai tényezők okozta kopása, melyek nem az ellenoldali fogaknak tulajdoníthatók. Leggyakrabban a felső szemfogak és praemolarisok nyaki tájékán észlelhetők, okozhatja kemény fogkefe, vagy a fogpaszták abrazív anyagai, általában a domináns kézzel szemközti oldalon. Az abrasio és az ínyvisszahúzódás kölcsönhatása folytán egyiknek a jelenléte elősegítheti a másiknak a kialakulását. Abfractio: occlusalis trauma a fog nem tengelyirányú megterhelésével az anatómiai korona meghajlását, ezzel a fog nyakán anyaghiányt, törést okozhat (3. ábra). Ezek a laesiók igen érzékenyek lehetnek, és a pulpáig hatolhatnak. Abrasiós és erosiós erőkkel együtt kombináltan okozhatnak felszíni foganyag-veszteséget. 3. ábra. Traumás occlusio hatása a fogra: a) kiszélesedett gyökérhártyarés, b) fogmobilitás, c) a korona meghajlása, d) kettérepedt fogkorona, e) megrepedt fogcsücsök, f) abfractio okozta laesio [9], A felsorolt tényezők jelenlétének megállapítása vagy kizárása után alapos vizsgálattal ellenőrizzük a panaszolt fog(ak) ingerekre való reagálását, illetve ennek mértékét. Ezután kerülhet sor a kezelés mérlegelésére. Prevalencia A dentin-túlérzékenység prevalenciáját és incidenciáját a klasszikus epidemiológiai módszerekkel nem könnyű tanulmányozni. Előfordulási gyakoriságára vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok sokasága igen eltérő értékeket mutat, függően a vizsgált populációs minta összetételétől, a vizsgálat helyétől, kivitelezési módjától stb. A keresztmetszeti vizsgálatok adatait összegző irodalmi összefoglalók szerint a dentin-túlérzékenység előfordulási gyakorisága 3 és 57% között van [3, 7], Parodontológiai osztályok beteganyagán a prevalencia 72 és 98% közötti, ez azonban az aetiológiai tényezők különbözősége: a parodontális beavatkozások miatt nem teljesen egyezik a definícióban foglaltakkal, és így inkább „gyökér-érzékenységnek” nevezhető. Átlagosan tehát a felnőtt populáció 40%-ában fordul elő a dentin-túlérzékenység. A korszerinti megoszlás igen tág: 20-50 év közötti, a csúcs 30-40 év között van. A nemek szerinti előfordulást tekintve az állapot nőknél jelentősen gyakrabban fordul elő (II. táblázat). A leggyakrabban érintett fogak a (felső, majd alsó) szemfogak, első praemolarisok, ezeket követik a metszőfogak, majd a molarisok - főleg - buccalis felszínei. II. táblázat A dentin-túlérzékenységben szenvedők aránya és nem szerinti megoszlása fogászati beteganyagon [3] Fogérzékenységről panaszkodók aránya: % Régió Férfi Nő Összesen Észak-Amerika 31 42 37 Európa 39 50 45 Egyéb 50 54 52 Összes (becsült arány) 35 41 36 Fenti adatok ellenére a fogorvoshoz való fordulás aránya alacsony, a dentin-túlérzékenységről panaszkodóknak csak mintegy fele jelentkezik orvosánál vagy a szájhigiénikusnál [3, 7], és ezeknek is csak a fele részesül megfelelő illetve bármilyen kezelésben. A dentin-túlérzékenység kialakulásának mechanizmusa A mintegy 100 évvel ezelőtt [8] javasolt, majd az 1950-es és 1960-as években bizonyítékokkal alátámasztott hydrodinamikus elmélet [4, 5] szerint a legtöbb fájdalom kiváltó inger - elsősorban a hideg - növeli a folyadék kiáramlását a dentin-csatornácskákban a pulpa felől (4. ábra). Ez a dentinben létrejövő nyomásváltozás mechanoreceptorok útján hat a pulpa-dentin határ intradentinális idegrostjaira. A meleg ingerek ellenkező irányban hatnak: a dentinfolyadék lassú befelé áramlását segítik elő (5. ábra). A létrejövő, ún. áramlási potenciálok a nyomásváltozással arányosak, és aktiválhatják a dentin A-delta idegrostjait [3].
