Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 5. sz. 2002. KÖNYVISMERTETÉS Feldhaus H W: Homöopathie und ganzheitliche Zahnmedizin (Homeopátia és holisztikus fogorvoslás) 3., javított és bővített kiadás Sonntag Verlag, Stuttgart, 2002, 413 oldal, 17 ábra, 7 táblázat, 59,95 EUR Specializálódunk. Egyikünk a beteg keringését, másikunk az emésztését, egy harmadikunk az ízületeit kezeli - mi, fogorvosok a szájüregét vizsgáljuk. Eközben vajmi kevés kapcsolatunk van egymással - és arról sem igen tudunk, hogy „a beteg fog végén lógó ember” szervezetében mi zajlik. Aki ismeri, tudja, hogy a homeopátia nem a betegségeket kezeli, hanem az egész beteg embert, a testét, lelkét, szellemét. Ebben az egészben, minden mindennel összefügg. Az egyes szervek, szervrendszerek jelentése és jelentősége is rögtön más, ha arra gondolunk, hogy például a szájüreg nemcsak az a testnyílás, ahol az ember a fogait és a nyelvét tartja, hanem szomatikus és lelki-szellemi síkon is az életet biztosítja a számára. A szájüregen át kerül a szervezetébe az oxigén, a táplálék, a szájüregén keresztül kommunikál a külvilággal lelki-szellemi egyensúlyát fenntartandó, és rajta keresztül jut az élet örömeinek jelentős részéhez. A homeopátia középpontjában nem az egyes sejtek és szervek állnak, hanem az összes elem dinamikus egyensúlya. A szer pedig, nem egy bizonyos anyag által meghatározott generikum, hanem maga is egy dinamikus hatóanyag, amely az egyensúlyából kibillent szervezet regulációját, regenerációját, a környezethez való alkalmazkodását és öngyógyító folyamatait hivatott serkenteni. Mindezek eredményeképpen gyógyulnak a szájüregben (is) diagnosztizálható betegségek. A 410 oldalas könyv azoknak a fogorvosoknak és általános orvosoknak ad egy új eszközt a kezébe, akiket nem elégít ki, hogy részletek technikusai legyenek. Még ha kezdetben sok időt, tapasztalatgyűjtést és tanulást követel is az újfajta gyógyítási mód, a világos és jól strukturált leírások garantálják a sikert, és azt, hogy munkánk új izgalmakat és élvezetet hozzon a számunkra. Azt, hogy látjuk az egészet, benne a magunk szerepét, és munkánk eredményét. További nyereség, hogy a beteg észreveszi, fogorvosa nemcsak a fogával törődik, hanem vele is, és elvárja, hogy az orvos számára igen fárasztó dependens betegszerepet feladva, aktívan közreműködő és együttműködő partner legyen. A könyv a klasszikus homeopátia elveinek ismertetésével indul, melyek közül az első, hogy a betegséget nem elnyomni, hanem meggyógyítani kell. Megismerkedünk a szervezet szabályzó köreivel, és ezek harmonizálásának módjával, a betegség-egészség finom egyensúlyának fenntartásával, majd azzal, hogy hol a helye ezen ismereteknek a fogorvoslásban. A könyv első része a fogorvoslásban leggyakrabban alkalmazott homeopátiás szereket, hatásaikat, indikációjukat és alkalmazásuk mikéntjét mutatja be. Külön-külön fejezetben tárgyalja, hogy melyik szert alkalmazhatjuk, pl. a gyulladások különböző fázisaiban, purulens folyamatok, pulpitis, periodontitis, nehéz fogzás esetén; mit adjunk operáció előtt és után; mit akkor, ha nehezen gyógyul a seb, ha allergiás reakciók lépnek fel a betegnél, illetve ha szív- és keringési zavarok nehezítik a fogorvosi terápiát; hogyan kezeljük a vérzési zavarokat és az utóvérzéseket stb. A második rész a krónikus betegségekkel és a holisztikus fogorvoslással foglalkozik. Szó kerül a munkánkat sokszor alaposan megnehezítő szorongásról, a félelemről, és ezek homeopátiás kezeléséről. Majd a fog- és arcfájdalmak következnek, azok, amelyeknek ismerjük az okát, és azok, amelyeknek látszólag nincs oka. Részletesen ír ezek akut, illetve hosszabb távú homeopátiás kezeléséről, valamint a csecsemők fogzási panaszairól. A harmadik rész a krónikus betegségeket tárgyalja Hahnemann, a homeopátia megalapítójának rendszere szerint, amely új fényben láttatja a krónikus folyamatok és az életerő viszonyát, a betegségek okait és kiváltóit, lefolyásuk fázisait, és azt is, hogy ki „kész” arra, hogy megbetegedjék, és ki nem. Mint mindegyik fejezetben, itt is részletesen megismerkedhetünk a leggyakrabban alkalmazható szerekkel. A negyedik rész az alkat és az alkati terápiák kérdésével foglalkozik, jó gyakorlati útmutatót adva a meglehetősen szerteágazó diagnosztikai és terápiás kérdéskörhöz. A könyv utolsó részében a dentális testi jelenségekre kerül sor. Mi mindent mond a témában jártas fogorvos számára a szájüreg és a nyelv állapota, a szájszárazság, a fokozott nyálelválasztás, a gingivitis, az aphtozis, a fognyakak hiperszenzitivitása, a beteg szervezetében zajló folyamatokról? És ha megértette a jelzéseket, milyen lehetőségei vannak a kezelésükre? Végül mire és hogyan hat az amalgám, hogy kezeljük az amalgám intoxikációt, milyen homeopátiás támogatás mellett távolíthatjuk el a higanyt a beteg szervezetéből anélkül, hogy további károkat okozna? A Függelék tartalmazza azokat a kérdéssorokat, amelyek lerövidítik a diagnózishoz vezető utat, valamint bemutatja, hogy hogyan követhetjük nyomon munkánk eredményét, a beteg - és nem csak a fog - állapotának javulását. Dr. Csiszár Róbert
