Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
202 FOGORVOSI SZEMLE 95. évf. 5. sz. 2002. tió). Az időskori tünetaktivációban két tényező játszott közre: az agressziós indulatokat a beteg lánya magánéletének nyilvánvaló kudarcba fulladása aktiválta, míg a bűntudati érzések aktiválódását saját halálának közelsége (elfogatlanodás, végleges nyugdíjazás) hívta elő. Az öklendezés mint szimbolikus tünet megjelenéséért elsősorban egy konkrét traumatizáló élmény volt felelős, mely a férj hirtelen halálakor következett be. A férj haláltusáját végignézve a beteg megélte, ahogy férje szájából kifordul a protézis. Erre a tragikus emlékre gondolva a páciens (elmondása szerint) akkoriban több ízben elhányta magát. Az öklendezéses tünetek megjelenése a beteg pszichés egyensúlyának felborulásakor, ennek a traumatikus kulcsemléknek az ismétléseként foghatók fel. A terápia eredményessége A terápiás beavatkozás hatására a beteg az utolsó terápiás ülést követően két évre tünetmentes lett. Nyálcsorgás érzése mérséklődött, fogsorának viselése pedig nem váltott ki öklendezést, bár elmondása szerint a fogpótlást továbbra is idegentestként érzékelte. Ezt követően a beteg újabb fogászati kezelést kért, esztétikai okokra hivatkozva mind alsó, mind felső teljes kivehető fogpótlását újra cseréltette. Bár a beteg általunk készített meglévő fogpótlását funkcionálisan és esztétikai értelemben jónak ítéltük, nem tudtuk elkerülni a protézis cseréjét. Az új fogpótlások elkészítésénél minden munkafázist újból elvégeztünk, és tudatosan nem alkalmaztuk a meglévő protézis másolását, mivel az ilyen típusú beteg elégedetlen lévén éppen nem a régi fogpótlást vagy annak másolatát szeretné „viszontlátni”. További szempont, hogy az új fogsor elkészítése a maga munkafázisaival a kommunikáció-metakommunikáció fontos tere és eszköze. Ilyen esetben hangsúlyt kell fektetni arra az érzelmi munkára, amivel az új protézist készítése minden munkafázisában „elfogadtatjuk” a beteggel. (Erre a lelki munkára a komplex funkcionális szemlélet [12] alkalmazása metakommunikativ oldalról különösen jó lehetőséget ad, mivel az igényes és egyedi lenyomatvételi eljárások, a kivitelezéshez szükséges nagyfokú gondosság a beteget érzelmileg is megérintik, és jó irányba terelik.) Az új protézisek elkészítése és átadása óta (másfél éve) a beteg egyensúlyban tartása állandó gondozást, támogató beszélgetést igényel, melynek keretét protéziseinek „rendszeres professzionális megtisztítását biztosító”, havonkénti visszarendelés formájában adtuk meg. Megbeszélés A fokozott garatreflex gyakran mint pszichoszomatikus tünet jelentkezik, kezeléséhez feltétlenül szükség van a tünetek pszichés hátterének feltárására és annak kezelésére. Az általunk bemutatott esetben már az általános anamnézis során felvetődött a pszichés eredet, mivel a páciens tüneteit organikus okok nem magyarázták. Mégis a teljes lelki háttér megértésére csak a pszichoterápiás kezelés folyamán nyílt alkalom. Csak a páciens pszichés egyensúlyának visszaállításával reménykedhettünk a fogászati kezelés sikerességében. A fogorvosi ellátás során nincs mindig lehetőség a beteg szakszerű pszichés gondozására. Ilyenkor a fogorvos felelőssége abban van, hogy amikor a hozzá forduló páciens terápiás kapcsolatba lép vele, a fogorvos keresse és vegye észre az esetleges lelki problémákat, és a lelkileg sérült beteget a fogászati ellátás mellett legalább alapszinten pszichésen is vezesse. El kell érnie, hogy a páciens a fogászati ellátás keretében felismerje, hogy problémáinak lelki háttere is lehet. Ezt elérve, hozzá kell segíteni a beteget ahhoz hogy valamelyik intézményben szakszerű pszichoterápiás segítséget is kapjon (pl. pszichoterápiás osztályra utalással). A fogászati kezelés eredményessége és a beteg pszichés egészsége ilyenkor a fogorvos kommunikációs ügyességén, tapintatán és tapasztalatán múlik. Irodalom 1. Barsby, M: The use of hypnosis in the management of „gagging” and intolerance to dentures. Br Dent J 1994 Feb 5;176(3):97-102. 2. Barsby, M: Hypnosis in the Management of Denture Intolerance Hypnosis International Monographs 1997; 3: 71-78. 3. Clarke, JH, Persichetti, SJ: Hypnosis and current denture construction for a patient with a hypertensive gag reflex. Am J Ciin Hypn 1988; 30/285-288. 4. Conny, DJ, Tedesco, LA: The gagging problem in prosthodontic treatment. Part I: Description and causes. J Prosthet Dent, 1983; 49: 601-606. 5. Discussion Group: Institute of Dental Research, The united Dental Hospital of Sydney. Dent J Austral 1949; 21: 188-203. 6. Eu, I, Kleinhauz, M: Hypnosis in Dentistry Hypnosis International Monographs 1997;3:59-69. 7. Fábián TK: A hipnózis fogászati alkalmazásának néhány speciális lehetősége (Egy motoros elemmel kombinált szimbolikus hipnózistechnika ismertetése) Fogorv Szle1996; 89: 295-299. 8. Fábián TK, Fábián G: Stress of Life, Stress of Death: Anxiety in Dentistry from the Viewpoint of Hypnotherapy. Ann N Y Acad Sei 1998; 351:495-500. 9. Fábián TK, Fábián G: Dental Stress. In.: Encyclopedia of Stress. Volume I (Ed-in-chef: G. Fink) 2000: 657-659. 10. Fábián TK, Vértes G, Tóth Zs: A pszichogén tünetképzés néhány mélylélektani vonatkozása az orofaciáiis régióban. Fogorv Szle 2000; 93:262-267. 11. Kaán M: A felső funkciós lenyomat készítése új anyaggal és eljárással. Margoplast-módszer. Fogorv. Szle 1973; 66:261-267. 12. Kaán M: A teljes foghiány gyógyítása In.: A fogpótlástan alapjai (Szerk.: Fábián T.), 2. változatlan kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. 289-414. 13. Kaán M, Molnár I: Bázislemez-módszer, alsó teljes protézis készítése módosított eljárással. Fogtechn Szle 1969;36:163-168. 14. Kelemen P, Vértes G: A hipnózis alkalmazása a sztomatológiában. Fogorv Szle 1997; 90:107-110. 15. Kramer, RB, Braham, RL: The management of the chronic or hysterical gagger. J of Dent for Children 111-116, 1997. Cit.: Eli, I, Kleinhauz, M: Hypnosis in Dentistry Hypnosis International Monographs 1997; 3:59-69. 16. Krol, AJ: A new approach to the qaqqinq problem. J Prosthet Dent 1963; 29:611-616.
