Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)

2002-08-01 / 4. szám

152

FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 4. sz. 2002.

A hepatitis C vírus szájbetegségekkel való lehetséges kapcsolata

Orális lichen planus (OLP)

Az utóbbi években számos epidemiológiai tanulmányban vizsgálták a krónikus májbetegség és a lichen planus közötti összefüggés lehetőségét, és néhány kivételtől eltekintve megerősítették, hogy a HCV infekció előfordulása sokkal gyakoribb a lichenes betegek között, mint az egészséges populációban. Különösen magas szeroprevalenciát találtak lichenes betegek más kórképekre nem szelektált csoportjait vizsgálva Dél-Európában és Japánban. Az eredményeket több, Spanyolországban végzett esettanulmány is igazolta. Egy Olaszországban végzett vizsgálat szintén megerősítette a szignifikánsan magasabb HCV szeroprevalenciát az OLP-s betegek körében, sőt következésképpen tanácsolta is ezen betegek rutinszerű szűrését HCV infekció jelenlétére. Mindezekkel ellentétben más szerzők például az Egyesült Királyságban tagadták, hogy megfigyeltek volna bármiféle összefüggést a krónikus májbetegségek és az OLP között. Ez a tény valamilyen földrajzi befolyásoló tényező lehetőségét is felvetette. A lichenes elváltozások szájüregi lokalizációja tekintetében nem számoltak be jelentős különbségekről a HCV-hez kapcsolt lichenes betegek és az önálló kórképként OLP-ben szenvedő betegek között, attól eltekintve, hogy a vírussal fertőzött és májfunkciós eltéréseket is mutató betegekben nyelv- és ajakérintettséggel sokkal nagyobb arányban találkoztak. A klinikai megjelenés tekintetében egyes tanulmányok szerint a HCV- hez az erozív forma gyakrabban társul a többi megjelenési formánál, míg más vizsgálatok nem találtak különbséget az egyes klinikai képek előfordulásának gyakorisága tekintetében (reticularis vagy atrófiás-erozív). Az tény azonban, hogy a legtöbb formát leírták már a HCV pozitív betegekben. A HCV-hez kapcsolt LP malignusan transzformálódhat. Bár az összefüggések alátámasztására számos vizsgálat eredménye szolgál, a pontos patomechanizmus még nem tisztázott.

A hepatitis C vírus fertőzésre alkalmazott Interferona terápia is indukálhat lichenoid reakciót, más esetekben viszont éppen ellenkezőleg javulást észleltek, vagy nem figyeltek meg jelentős különbséget azok között, akik INF-a terápiában részesültek és azok között, akik nem [2, 3, 5, 9, 14].

Sialoadenitis és Sjögren-syndroma (SS)

Földrajzi lokalizáció szerint 0% és 40% között változik azoknak a bizonyítottan Sjögren-syndromában szenvedő betegeknek a száma, akik a HCV-vel fertőzöttek, és közel 77% azoké akiknek könny- és nyálmirigyrendellenesség csatlakozik a fertőzéséhez. A kapcsolat a HCV és a Sjögren sy. között nem teljesen tisztázott, de feltételezik a HCV lehetséges szerepét a SS

phathogenezisében. Más szerzők szerint a HCV felelős lehet egy pszeudo-Sjögren-sy. kialakulásáért, amely klinikai és pathológiai vonásaiban Sjögren-sy.-ra hasonlít, de anti-SSA és anti-SSB antitestek hiányoznak a beteg szervezetéből. Ezen sialoadenitisre jellemző lehet egy kisebb mélységben előforduló lymphocyta infiltráció CD8+T-sejtes predominanciával és enyhébb tünetekkel. Ezek a betegek nem válaszolnak kortikoszteroid kezelésre, ellenben INF-a terápia, vagy Dapson (75mg/nap) hatására javulást észleltek, ami primer, vagy szekunder Sjögren sy. esetében teljesen elképzelhetetlen lenne. A Dapson-terápia felfüggesztését követően relapszus következhet be. Bár a vírus által indukált immunmechanizmus még kutatás alatt áll, elképzelhetőnek tartják a vírus direkt hatását exokrin mirigyekre, mivel a HCV-hez kötött sialoadenitises betegek 83%-ának a nyálában mutatták ki a hepatitis C vírust és a könnyben is nagyobb koncentrációban detektálható, mint a szérumban. Az indirekt kapcsolat lehetősége is felmerül, mivel az infekcióhoz társuló nyálmirigy érintettség gyakran fordul elő cryoglobulinaemiával együtt [4, 14, 19].

Más szájüregi állapotok, amelyek előfordulását HCV-hez kapcsoltan felvetették

Japán egy földrajzilag különálló részén jelentősen magasabb HCV prevalenciát tapasztaltak szájüregi daganatokban szenvedő betegek körében. Bár a vírus RNS-t nem sikerült kimutatni malignus szövetben, a felfedezés mégis felvetette a HCV etiológiai szerepének lehetőségét szájüregi daganatok előidézésében. Ugyanazok a kutatók laphámsejtes carcinoma kifejlődéséről számoltak be krónikus HCV infekcióban szenvedőknél. A Japánban tett felfedezések ellenére az Egyesült Királyságban nem találtak összefüggést az infekció és a szájüregi hámdysplasiák között. A HCV-hez kapcsolódó állapotok között a Bechet-syndroma és az erythema multiforme is előfordult [14],

HCV fertőzött betegek fogászati kezelése

A HCV infekció következtében kialakuló májbetegségek, különösen a krónikus aktív hepatitis és a májcirrhosis a máj funkcióinak megváltozásával járnak. Ez a változás okozhatja a hemosztázis rendellenességeit, különösen abban az esetben, ha ezt az Inferferon-a kezelés mellékhatásaként thrombocytopenia is súlyosbítja. A gyógyszerek metabolizmusában is mutatkozhatnak eltérések. Következésképpen a HCV pozitív betegek fogászati kezelésük során különleges ellátást igényelnek.

1. Invazív fogászati beavatkozásokat csak a beteg koagulációs státuszának pontos ismeretében szabad elvégezni. Ehhez a thrombin idő, pro-