Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-08-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 4. sz. 2002. 143-147. Semmelweis Egyetem, Budapest1, University Homburg, Germany2 A ß tri-calcium phosphate (cerasorb®) klinikai alkalmazásával nyert tapasztalatok humán parodontális csonthiányok pótlásában DR. GERA ISTVÁN, DR. DÓRI FERENC1, DR. KEGLEVICH TIBOR1, DR. ANTON SCULEAN2, DR. SZILÁGYI EMESE1 ÉS DR. WINDISCH PÉTER1 A tiszta ß-tricalcium foszfátot (ßTCP) a szájsebészet már több éve jó eredményekkel alkalmazza, de a parodontális irodalma ennek a csontpótló anyagnak még elég hiányos. Jelen klinikai vizsgálat célja volt, hogy értékelje a (ßTCP CERASORB®) parodontális regenerációban betöltött szerepét és alkamazhatóságát. Kulcsszavak: csontkráter, ß-TCP, csontos telődés, tapadásnyereség A parodontális kezelések alkalmával két különböző alapelvet tarthatunk szem előtt. Az egyik elv szerint eleve lemondunk az elpusztult parodontális szövetek újraképződéséről, és megelégszünk azzal, hogy a marginális parodontium ott gyógyuljon be, ahol a preoperatriv kötőszövetes tapadás legkoronálisabb nívója húzódott. Jelentős parodontális tapadásveszteség után, főleg verticalis csontpusztulás kíséretében, ezeknek az ún. resectiv műtéteknek az indikációs köre meglehetősen korlátozott, hiszen csak jelentős mennyiségű, vitális parodontális csontszövet feláldozása árán lehetne tökéletesen megszüntetni a tasakokat [13]. A parodontális regenerációt, azaz új parodontális kötőszövetes tapadás kialakítását több klasszikus és újabb keletű parodontális kezelési eljárás és műtét tűzi ki céljául. Ma már hozzávetőlegesen két évtizede alkalmazza a parodontológia a különböző regeneratív sebészi technikákat, és eléggé letisztultnak látszik e technikák indikációs köre és az elérhető eredmények is [7, 10]. A csontregeneráció elősegítésére kísérletet tettek különböző, a csontregenerációt elősegítő implantátumokkal kombinálni az irányított szövetregenerációs (GTR) technikát. A csontkráterek csontos telődésére számtalan példát láthatunk az irodalomból, azonban a processus alveoláris vagy a csontkráter széle nem mutat koronális irányú növekedést a legsikeresebb membrán műtétek esetében sem [8, 9, 19]. Az autogén vagy heterogén csontszövetekkel ill. csontpótlókkal végzett klinikai vizsgálatok alapján klinikailag vagy radiológiailag a verticalis csonttasakban jelentős tapadásnyereségről számol be sok szerző [9, 10, 19]. Hisztológiai vizsgálatok azonban nem minden anyag esetében igazolnak valódi, kötőszövetes tapadás újraképződését és csontregenerációt [22, 23 93]. Az autogén csontbeültetések után sokszor tapasztalhatunk ankylosist és gyökér-resorptiót, ugyanúgy, mint fogvisszaültetések után [16]. Az utóbbi időben nagyon ígéretes klinikai és hisztológiai adatok láttak napvilágot bovin eredetű anorganikus csontkivonat, Bio-Oss alkalmazása után [2, 4, 20]. Hisztológiai vizsgálatok szerint a csontpótló anyagban hasonló átépülési folyamat zajlik, mint a saját csontban. A bovin eredetű csontpótló átépülési sebességét illetően eltérő irodalmi adatok láttak napvilágot. Egyes adatok szerint a Bio-Oss partikulák csak nagyon lassan épülnek át, és kapcsolódnak be a természetes csont átépülési folyamatába [23, 23], míg más adatok szerint az átépülésük bizonyos hosszabb idő elteltével tökéletes [3]. A bovin eredetű csontpótlóval szemben nem észleltek immunreakciókat [3, 4], Egyes országokban azonban a szivacsos agyvelősorvadástól (BSE) való félelmükben nagyon vonakodnak az orvosok bárminemű állati eredetű biológiai anyagot alkalmazni [14, 26], annak ellenére, hogy egyetlen jól kontrollált klinikai vizsgálat sem szól amellett, hogy a biológiai eredetű csontpótlók valamilyen veszélyt jelentenének a betegre nézve [21], Sokan nagyobb bizalommal fordulnak a teljesen szintetikus úton előállított csontpótló anyagokhoz. A parodontológiában a szintetikus, hydroxilapatit tartalmú csontpótlók nem váltak be, mivel ezek nem kapcsolódnak bele a csont összehangolt átépülési folyamatába, és a beültetése után a szemcséket kötőszövetes tok veszi körül, a fog mentén pedig széles hámtapadás húzódik [15, 17]. Állatkísérletes és klinikai eredmények szerint a beta tricalciumfoszfát (ß-TCP) a szájsebészet számos területén nagyon ígéretes csontpótló anyagnak bizonyult [11, 24], Előnye, hogy a csontpótló vagy annak bomlásterméke nem toxikus, biztos nem tartalmaz vírust, priont vagy egyéb proteint [11]. Összefüggő porózus szerkezete, amibe az új csontszövet (osteon) belenőhet, az összehangolt csontátépüléssel szinkronban bomlik le, és maradéktalanul alakul át funkcionáló csonttá [12], A ß- TCP elsősorban osteoconductiv tulajdonságokkal bír. Lebomlási ideje szinkronban van a természetes csont Érkezett: 2002. január 29. Elfogadva: 2002. július 9.
