Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 3. sz. 2002. 125 Albrecht Mária: Fog- és szájbetegségek diabetes mellitusban Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2001. A logikus felépítésű, gazdagon illusztrált (103 oldalon 77 ábrát, 352 irodalmi hivatkozást tartalmazó) könyv összefoglalja mindazt, amit a szerző sokéves, nagyszámú beteganyagon végzett saját vizsgálatainak és széles körű irodalmi ismereteire alapozott munkájának eredményeként a diabetes mellitus orális vonatkozásairól a gyakorló fogorvosnak tudni kell. Emellett a cukorbetegekkel foglalkozók, orvosok, fogorvos- és orvostanhallgatók számára szintén számos hasznos információt tartogat: részletesen tárgyalja azon szájüregi elváltozásokat és körfolyamatokat, melyek a diabeteseket fokozottabban érintik, s melyek igazolják a szerző azon törekvésének létjogosultságát, mely szerint a rendszeres szájüregi gondozómunkának is részét kell képeznie a cukorbeteg-gondozásnak. Már a könyv előszavából kiderül, milyen gyakori betegséggel állunk szemben: a Földön több mint 100 millióra tehető a cukorbetegek száma, Magyarországon a felnőtt lakosság 5%-át érinti. A könyv elején a szerző áttekinti a WFIO ajánlása szerint a diabetes mellitus szindróma különböző formáit, majd a diagnózis legfontosabb elemeit, a betegség epidemiológiáját, etiopatogenezisét és terápiáját ismerteti. A „Fog- és szájbetegségek diabetes mellitusban” című fejezet első része a cariesviszonyokkal foglalkozik. A cariesfrekvencia vonatkozásában ellentmondóak az irodalmi adatok, hiszen számos különböző tényező hatását kell figyelembe venni, melyek egyrészt az egészségesekéhez képest jobb (szacharóz-eliminálása az étkezésből), másrészt rosszabb feltételeket teremtenek (hyposalivatio) cariológiai szempontból, s lényeges az egyén kora a diabetes manifesztálódásakor, valamint az anyagcsere-gondozás. A szerző ismerteti a DMF-T-értékek alakulásából levonható következtetéseket. A „Fog- és szájbetegségek diabetes mellitusban” című fejezet második része a fogágybetegségekkel foglalkozik. Részletes történeti-irodalmi áttekintést adva bemutatja azokat a tényezőket (microcirculatiós zavar, bazálismembrán-elváltozások, megváltozott wt-funkció, az immunválasz csökkenése, mikrobiológiai vonatkozások), melyek révén a diabetes mellitus a fogágybetegségek kialakulása szempontjából rizikófaktort jelent. Ismerteti a fogágybetegségek előfordulási gyakoriságát, a diabetesesek fogágybetegségének a szájhigiénéhez, a diabetestartamhoz, a szénhidrátanyagcsere-zavarhoz, a manifesztálódási időhöz való viszonyát és a fogágybetegségek kezelésének legfontosabb elemeit. A „szájnyálkahártya-betegségek” című fejezetben a leukoplákia, a lichen planus, a candidiasis és a nyelvelváltozások előfordulásával kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja diabetes mellitus esetén. Külön fejezetet szentel a diabeteses nők terhessége alatti fog- és szájelváltozásoknak, melyből megtudhatjuk, hogy hazánkban a terhes nők 0,3%-a insulindependens cukorbeteg, ami azt jelenti, hogy évente Magyarországon 400-500 cukorbeteg nő szül. A szerző ismerteti a gingivitis, parodontitis gyakoriságára és súlyosságára vonatkozó adatokat, valamint a DMF-index, nyálszekréciós ráta, pH Candida albicans és Lactobacillus-szám változásokat és ezek összefüggését a cariesviszonyokkal és a szájnyálkahártya-megbetegedésekkel a diabeteses terheseknél. Az utolsó fejezet a diabeteses betegek fogászati ellátásának általános elveit foglalja össze. A szerző ismételten hangsúlyozza, hogy az élete végéig gondozásra szoruló cukorbetegek számára - miután a fog- és szájbetegségek gyakrabban fordulnak náluk elő, mint nem diabeteses egyénekben - a rendszeres fogászati gondozás lenne az ideális. E könyv ismereteinek birtokában a gyakorló fogorvosoknak lehetősége nyílik a cukorbetegek körültekintőbb fogászati ellátására. Dr. Kalocsai Katalin
