Fogorvosi szemle, 2002 (95. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 95. évf. 3. sz. 2002. 115 70 60 Hl •LU _l •LU Caríeses és 2-nél több elvesztett fogak száma (DM) 3. ábra. Carieses és elvesztett fogak számának alakulása a félelem skála ( DFS) függvényében 16 14 12 ’y? •ro •o N 10 (/) 4 CD ro 0) < O a: N 4. ábra. Carieses és elvesztett fogak számának alakulása a szorongás skála (DAS) függvényében 0 db 1-2 db 40 Carieses és 2-nél több elvesztett fogak száma (DM) Az iskolai előmenetel, a DM érték és a félelem öszszefüggését vizsgálva, megállapítható, hogy a jó tanuló gyermekek lényegesen kevésbé féltek, s alacsonyabb volt a DM számuk, mint a rosszul tanuló társaiké (P<0,00). Nem volt szignifikáns eltérés az apa foglalkozását és végzettségét figyelembe véve, ugyanakkor szignifikáns különbség mutatkozott akár az anya foglalkozását, akár végzettségét, azaz edukáltsági szintjét vettük alapul. A szellemi foglalkozású, vezető beosztásban lévők illetve fizikai dolgozók gyermekei között a DM szám és a félelem szintjének eltérése is szignifikáns volt (P<0,023). A fizikai dolgozók gyermekei sokkal jobban féltek, s ezzel együtt sokkal rosszabb volt az orális státuszuk. Az anya edukáltságát alapul véve az eredmény ugyanaz volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák gyermekei esetében sokkal kisebb arányban fordult elő félelem és rossz fogazati állapot, szemben az általános vagy középfokú végzettséggel bírókéval (P<0,026). A gyermek iskolai előmenetelét, az anya végzettségét és a félelemszintet nézve az eredmény nagyon érdekesen alakult (5. ábra). Legkisebb a félelem mértéke a művelt anyával, jó iskolai eredményekkel rendelkező csoportnál. Ennél jóval magasabbak a félelemértékeik, de még nem igazán minősíthetők félősnek az alacsonyabb képzettségű szülők jól tanuló gyermekei. Emelkedett az érték, bár nem nagyon magasra, a már félős csoportba sorolható, alacsony iskolázottságé anyák rossz tanuló gyermekei esetében. 5. ábra. A félelem mértékének alakuiasa a gyermek tanulmányi eredményének és az anya végzettségének összefüggésében A görbe meredeken magasra tört, és a művelt anyák rossz tanuló gyermekei estében érte el a legmagasabb félelemértéket (az interakciós szignifikancia mértéke P<0,024). Megbeszélés A félelem és szorongás nehezen megfogalmazható, összetett, szubjektív érzés, mely végigkíséri az egyént élete során. Számos kiváltó oka van, s különféle reakciókban nyilvánulhat meg, mely befolyásolja a magatartást, így a fogorvosi beavatkozásokkal szemben tanúsított viselkedést is. Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy a félelem és szorongás összefüggést mutathat az alkalmazott fogorvosi beavatkozásokkal, és hatással lehet végeredményében a fogazat állapotának alakulására [2, 3, 4, 11, 13, 15]. A félelem megjelenését és mértékét számos faktor befolyásolhatja, köztük a nem, életkor, szociális helyzet, kulturális közeg, illetve az előzőleg szerzett rossz tapasztalatok [6, 7, 9], A gyermekeknél kapott eredmények mind a DFS, mind a DAS értékeit tekintve hasonlatosságot mutattak a magyar felnőtt lakosságéval. Az értékek azonban mind
