Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
29 FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. 3. kép. A jobb alsó moláris régió etiológiai szerepére utaló kisebb levegőárnyékok a CT-n rétegeket, a submentális folyamat határozott összefüggést mutatott a jobb alsó premoláris és moláris régióval (3. kép). Ez valószínűvé tette az itt található fogakból kiinduló odontogén fertőzést, ezért az ezeken a fogakon viselt, korábban már említett hidat eltávolítottuk és a 43, 44, 47-es fogakat extraháltuk. Az alveolusokat, melyekből nagyobb mennyiségű genny ürült, excochleáltuk és drenáltuk. A mandibulának a művelet során észlelt jellegzetes, szivacsos, mállékony tapintata osteomyelitis fennállására utalt. A fogakat mikrobiológiai leoltásra küldtük. A CT-n a fentieket kívül mindkét orrüregben és a sinus maxillarisokban nívóval bíró sűrű folyadék volt látható. A fül-orr-gégészeti konzílium gennyet nem talált, de a punctiós folyadékot szintén mikrobiológiai vizsgálatra küldték. Másnapra megérkeztek a korábban vett minták első bacteriológiai eredményei: a tracheából Staphylococcus aureus, Klebsiella és sarjadzó gomba és addig identifikálatlan baktérium tenyészett ki. A kórokozók érzékenysége megfelelt a korábban megkezdett antibiotikum-terápiának. Ekkorra a szájüregi gennyürülés minimálisra csökkent, a phlegmone viszont újra kiterjedtté vált. Egyúttal azonban fluctuálóvá vált, ezért elvégeztük incisióját az állcsúcstól kb. 3-4 cm-re caudálisan a kö-4. kép. A mandibula makroszkópos képe az osteomyelitis jól látható jeleivel zépvonalban. A sebet feltárva nagyobb mennyiségű genny és necroticus szövettörmelék ürült. Az incisiós nyílásból is leoltást végeztünk, majd Betadine-os átöblítése után gumicsíkkal drenáltuk. A párakötést fenntartottuk. A következő egy hét során a beteget naponta kontrolláltuk, sebtoalettet végeztünk, a javulás jelei azonban nem mutatkoztak. Az incisiós nyílásokból ürülő genny mennyisége nem volt számottevő. A mikrobiológiai leletek további kórokozók jelenlétét bizonyították: a 36-os alveolusból - a korábbiakon kívül - Streptococcus a-haemolyticus; a sinus-punctióból Klebsiella oxytoca, sarjadzó gomba; az extrahált fogakról E. coli, 5. kép. A nyaki szövetek makroszkópos képe, kiterjedt necrosissal és abscessusokkal Enterococcus, sarjadzó gomba; az extraorális incisiós nyílásból Pseudomonas aeruginosa; a vizeletből sarjadzó gomba tenyészett ki. A haemocultura eredménye negatív volt. A beteg általános állapota sem javult, a perzisztáló sepsis - melyet folyamatos septicus lázmenet kísért - többszervi elégtelenséghez vezetett. Emiatt dialysis-kezelést és invazív monitorozást kellett alkalmazni. Az alacsony perifériás vascularis resistentia és emelkedett cardiac output is sepsist igazolt. A perzisztáló coma miatt kétszer EEG-vizsgálatot végeztek, mely mindkét esetben közei izoelektromos képet mutatott, az agyi elektromos tevékenység hiányára és ezáltal kiterjedt corticális károsodásra utalva. A fenti leletek eredményei és a javulást nem mutató állapot miatt az AITI orvosai a kezelést a vitális gyógyszerek
