Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
24 FOGORVOSI SZEMLE 94. évf. 1. sz. 2001. valamint a közöttük meglévő összefüggéseket vizsgáltuk meg. A cariesmentes egyének száma egyéb országokhoz viszonyítva sajnálatosan igen alacsony volt. Finnországban Vehkalahti és mtsai [25] hasonló korcsoportúak körében a megvizsgáltak 26%-át találták, Larsson a svéd serdülők 19%-át írta le cariesmentesnek [12], Görögországban ez az érték 13,2%, Bangkokban 8%, míg ugyancsak Thaiföldön, vidéki területeken 52,4% volt [11, 16], Ezek az adatok tehát meglehetősen jobbak a Magyarországon tapasztalt 5,1%-hoz képest. Másrészről azonban találkozhatunk olyan izlandi felméréssel is, amelynél a vizsgált korcsoportban (16 évesek) egyáltalán nem találtak cariesmentes egyént [19]. A cariesprevalencia egyértelműen magasnak bizonyult Magyarországon más európai országokhoz viszonyítva. A görögországi serdülök (16-17 évesek) DMFT átlagértéke 5,9 ± 0,4, DMFS átlagértéke 9,9 ± 0,9 volt [16], Weissenbach és mtsai [26] 12-14 éves tanulóknál végzett vizsgálataik során igen alacsony cariesprevalencia értékeket találtak (3,5 ± 3,8 DMFT, 6,1 ± 7,4 DMFS). Vehkalahti és mtsai [25] által végzett 31-38 hónapos követéses vizsgálat során a finnországi tinédzserek 5,7-es DMFT-értékének 6,7-re történt emelkedését tapasztalták. Ugyanitt Raitio és mtsai [18] 2,8 ± 4,2 és 2,6 ± 4,1 DFS-értékeket írtak le 11 és 14 éves finn gyermekeken. Thaiföldön 12-16 éves vidéki tanulók DMFT-értékei (2,35 ± 2,22) szignifikánsan jobbak voltak a bangkoki csoporthoz viszonyítva (4,74 ± 2,97) [11], A 14-15 éves dán gyermekek DMFS-értékei igen alacsonyak voltak (3,25 ill 4,03), csakúgy mint a Sundin által 15 éves svéd gyerekek esetében leírt 2 és 3 közötti DFS-érték [17, 20], A magyarországi adatokat (DMFT: 6,99 ± 4,67) leginkább megközelítő értékeket Bjarnason és mtsai [5] közöltek Izlandról 16 éves gyerekeknél, ahol az átlag DMFT 7,0 ± 4,05, a DMFS pedig 11,6 volt. A két város (Debrecen és Budapest) között a szociális és magatartási aspektusok különbségeit illetve mindezek hatását az orális egészségre kérdőívek segítségével vizsgáltuk. Az apa végzettségével a cariesszaporulat fordított arányban csökkenő tendenciát mutatott. A két város között e tekintetben nem volt jelentős eltérés (IV. táblázat). A testvérek nélküli gyermekek száma a fővárosban magasabb volt, és ez a helyzet egyúttal általában jobb anyagi hátteret is jelent. Minél több volt az egy családban élők száma, annál rosszabb DMFT- és DMFS- értékeket tapasztaltunk. Ebben a vonatkozásban tehát a fővárosi értékek kedvezőbbek voltak (IV. táblázat). Az iskolai eredmények tekintetében a debreceni gyermekek teljesítménye jobb volt, azonban nem találtunk kapcsolatot a fogszuvasodás csökkenésével. Ebben a kérdésben ellentmondás mutatkozott Weissenbach és mtsai [26] adataival, akik pozitív korrelációt találtak az iskolai jegyek és a fogazati státusz között. A fluoridprofilaxis szélesebb körben elterjedt a fővárosban, mint Debrecenben, bár a vizsgált populáció kb. 76,7%-a nem részesült semmiféle szisztémás fluoridkezelésben. Annak ellenére, hogy a DMFT- és DMFS- értékek alacsonyabbak voltak a fluoridtablettát fogyasztóknál, az eltérés mégsem volt szignifikáns. Vizsgáltuk a barázdazáró anyagok elterjedését is, ami Magyarországon (hasonlóan a görögországi helyzethez) meglehetősen alacsony, ellentétben Izlanddal, ahol viszonylag szélesebb körben használatosak [5, 16], A magyarországi gyermekek szájhigiénéje sajnos meglehetősen rossz állapotokat mutat. A VPI-értékek átlaga meghaladta a 40%-ot a vizsgált korcsoportban, korábbi felmérések hasonlóan kedvezőtlen értékeket mutattak fiatalabb gyermekek körében is, ahol a gyermekek összesen 26%-a rendelkezett elfogadható szájhigiénével [22], Vizsgálataink szerint a VPI-értékek pozitív korrelációt mutattak a cariesprevalenciával (r = 0,2475). A VPI-re hatással van az apa iskolai végzettsége és a testvérek száma is, egyértelmű tehát a családi tényezők szerepének jelentősége a szájhigiénével s így a caries előfordulásával kapcsolatban. Számos tanulmány foglalkozik a szájhigiéne és a szülő-gyermek kapcsolat, szülői befolyásolás és kontroll közti összefüggésekkel [2, 3, 9, 13], Sutton [21] szerint az egyéni szájhigiéne vonatkozásában a családi környezet, a szülői példa meghatározó és előrejelző tényező a jövőt illetően. Ugyanakkor Kay és Locker [10] szerint nyilvánvaló a dentális egészségnevelés pozitív hatása is. A caries etiológiája komplex, így megelőzése is komplex tevékenységet kíván: fluoridok, táplálkozásirányítás, szájhigiéne. Utóbbi megfelelő gyakorlása egyúttal a parodontopathiák prevencióját is szolgálja. Mindezen tényezők és jelen vizsgálataink eredményei is egyértelműen alátámasztják a szervezett preventív fogászati felmérések, a szájhigiéne javítására irányuló próbálkozások, a rendszeres fogászati ellenőrzések és kezelések fontosságát. Irodalom: 1. Ainamo J, Bay I: Problems and proposals for recording gingivitis and plaque. Int Dent J 1975; 25: 229-235. 2. Ästrom AN: Dimensionality of dental health behavior. Am J Health Behav 1996; 20: 67-76. 3. Àstrom AN: Parental influences on adolescents’ oral health behavior: two-year follow-up of the Norwegian Longitudinal Health Behavior Study participants. EurJ Oral Scl 1998; 106: 922-930. 4. Birkeland JM, Bragelien J: Continual highly significant decrease in caries prevalence among 14-year-old Norwegians. Acta Odontol Scand 1987; 45: 135-140. 5. Bjarnason S, Finnbogason SY, Köhler B, Holbrook WP: Trends in dental health among Icelandic urban children. EurJ Oral Scl 1997; 105: 189-195. 6. Downer MC: Changing trend is dental caries experience in Great Britain. Adv Dent Res 1993; 7: 19-24. 7. Gábris K, Nagy G, Madléna M, Dénes Zs, Márton S, Keszthelyi G, Bánóczy J: Association between microbiological and salivary caries activity test and caries experience in Hungarian adolescents. Caries Res 1999; 33: 191-195.
