Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)
2001-02-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 1. sz. 2001. 15-20. Szegedi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Szeged1; Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinika, Szeged2; Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinika, Szeged3 Az alsó végtag digitális szubtrakciós angiográfiája a mandibula fibulalebennyel történő rekonstrukciója előtt DR. SERES LÁSZLÓ,1 DR. CSÁSZÁR JÓZSEF,2 DR. BORBÉLY LÁSZLÓ1 ÉS DR. VÖRÖS ERIKA3 A fibula mikrovaszkuláris transzplantációja a szegmentális mandibulahiány pótlásának egyik legnépszerűbb és legmegbízhatóbb módszere. A donorterület vaszkuláris eltérései veszélyeztethetik a lebeny vagy a láb vérellátását, vagy műtét közbeni technikai nehézségeket okozhatnak. Az alsó végtag keringésének klinikai vizsgálata sok esetben nem informatív. Vaszkuláris képalkotó eljárások segítségével feltérképezhetők azok az eltérések, amelyek kontraindikálhatják a fibula transzplantációját vagy megváltoztathatják a műtéti tervet. 39 betegen, összesen 64 alsó végtagon végeztünk digitális szubtrakciós angiográfiát a tervezett fibulával történő állkapocspótlás előtt. Az érfestés 10 esetben (15,6%) tárt fel olyan eltérést, amely megakadályozta a fibula átültetését. Tekintettel a klinikailag nem detektálható vaszkuláris eltérések magas arányára, a szerzők a rutinszerű angiográfiát a preoperativ értékelés elengedhetetlen részének tartják. Kulcsszavak: mandibula-rekonstrukció, fibulalebeny, vaszkuláris eltérések, digitális szubtrakciós angiográfia A fibula érnyeles átültetése a szegmentális mandibulahiány pótlásának egyik legnépszerűbb módszerévé vált az utóbbi években. A fibula transzplantációjakor a lebeny vitalitása mellett létfontosságú az alsó végtag ischaemiás károsodásának megelőzése. Egyes anatómiai variációk és érelváltozások kontraindikálják a transzplantációt, ezért szükséges az alsó végtag keringésének műtét előtti értékelése. Az anamnézis és a klinikai vizsgálat sok esetben nem informatív. A keringés műtét előtti feltérképezését a vaszkuláris képalkotó eljárások teszik lehetővé. A nemzetközi irodalom az utóbbi években vitatja a rutinszerű preoperativ angiográfia szükségességét. A kérdésben, úgy tűnik, ez idáig nem született konszenzus. E tanulmány célja annak megítélése, hogy szükséges-e a tervezett fibulatranszplantáció előtti angiográfia elvégzése, a digitális szubtrakciós angiográfia megfelel-e erre a célra, és hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő az egyes veleszületett vagy szerzett érelváltozások. Anyag és módszer 1993 és 1999 között 39, klinikailag megfelelőnek ítélt esetben terveztünk állkapocspótlást fibulával. Az életkor 16 és 66 év között változott, az átlagéletkor 45 év volt. Betegeink közül 5 volt nő és 34 férfi. 4 esetben baleset (lövési sérülés, robbanás), 3 esetben osteoradionecrosis, 32 esetben daganateltávolítás következtében alakult ki csontdefektus. Az onkológiai esetekben 26 primer és 6 szekunder csontpótlást terveztünk. A műtéti tervben 7 esetben szerepelt egyidejű lágyrészpótlás a nyálkahártya illetve a bőr defektusának pótlására. A digitális szubtrakciós angiográfiát (DSA) a SZOTE Radiológiai Klinikáján, Polytron 1000 VR (Siemens, Erlangen) készülékkel végeztük. Seldinger-módszert, 4-5 French-méretü katétert, 5-20 ml kontrasztanyagot alkalmaztunk. A katétert az a. popliteába, a. femoralis superficialisba vagy az a. iliacába vezettük. Három esetben szuperszelektív a. peronea-festést is végeztünk. Az első három alkalommal csak a jobb alsó végtagot vizsgáltuk. Ezt követően a bal alsó végtag érfestését is elvégeztük minden olyan esetben, ha a jobb oldalon műtéti kontraindikációt vagy műtéttechnikai nehézséget okozó eltérést észleltünk. A későbbiekben mindkét végtagot rutinszerűen vizsgáltuk, összesen 39 betegen 64 végtagon végeztünk DSA-t. Eredmények Összesen 10 végtagon (15,6%) találtunk a műtétet kontraindikáló vagy műtéttechnikai nehézséget okozó elváltozást. A digitális szubtrakciós angiográfia alapján a fibula egy esetben nem volt alkalmas lebenyképzésre az a. peronea hypoplasiája következtében. Egy alkalommal észleltük az a. tibialis anterior, kétszer az a. tibialis posterior hiányát. Egy esetben egyetlen ér, az a. peronea magna biztosította a lábszár vérellátását. Egy alkalommal arterio-venosus shuntöt fedett fel a vizs-Érkezett: 2000. augusztus 18. Elfogadva: 2000. december 15.
