Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE

94. évf. 3. sz. 2001.

105

A képzési idő öt évre csökkentése, valamint a felvett hallgatói létszám növelése ellenére a végzett fogorvosok száma nem elégítette ki az egészségpolitikai igényeket. Ezért a minisztérium döntése alapján az oktatási időt 1964-ben fél évvel lerövidítették. Ezt megelőzően az odontotechnika és a fogászati fém- és anyagtan tantárgyakat összevonták, fogpótlástani technológia néven. A tantárgy oktatásának ideje jelentősen csökkent, a képzés súlyosan csorbult, amikor 1963- ban eltörölték a kötelező nyári szakmai gyakorlatot is. A tantárgy önálló voltának megkérdőjelezése pedig 1967-ben következett be, mikor is az odoontotechnikai tárgyakat beolvasztották a fogpótlástanba. Az önállóságát elvesztett tantárgy oktatására ekkortól csupán 120 óra jutott.

Ez az állapot harminc éven keresztül maradt fenn a budapesti egyetemen, s sajnos a curriculumban eszközölt, a vizsgák jellegére (buktató) vonatkozó kisebb módosítások alapjában véve nem sokat változtattak helyzetén.

1996-ban a tanulmányi reform első állomásaként a protetikai preklinikai tárgyak közül a fogászati fém- és anyagtan nyerte vissza önállóságát. A gyakorlati ismeretek jobb megszerezhetősége céljából újraindult a nyári szakmai gyakorlatok rendszere is. A megszűnt állami fogtechnikai laboratóriumok helyét magánlaboratóriumok vették át, melyek minősége között az összhang megteremtése oktatási szempontból kívánatos lenne. 1997-ben az odontotechnika, 1998-ban utolsóként a fogpótlástani propedeutika indult önálló útjára. A tanlaboratórium az 1994-es évben, nemzetközi pályázat alapján nyert pénzből, teljesen megújult. Európa egyik legjobban felszerelt oktatólaboratóriumát jelenleg Götz György vezeti, aki 1977 óta tölti be ezt a feladatot. A hallgatóknak az odontotechnikai ismeretek elsajátítására és az alapvető munkafolyamatok megtanulására 300 óra áll rendelkezésére (I. ábra). Ez az időtartam nem éri ugyan el a régi típusú szakorvosképzés idején rendelkezésre álló időt, de jóval meghaladja az elmúlt évtizedek adta lehetőségeket.

A magyar nyelvű oktatás szakirodalmi alapját jelentő tankönyvek és szakkönyvek harmadik generációját az 1977-ben kiadott Fábián Tibor-Huszár György- Götz György: Bevezetés a fogpótlástanba című tankönyve nyitotta meg. Ezt követte 1982-ben Fábián Tibor: A részleges foghiányok pótlásának tervezése című kézikönyve, majd Fábián Tibor-Kaán Miklós: A klinikai fogpótlástan vezérfonala című egyetemi jegyzete.

1997-ben jelent meg Fábián Tibor-Götz György-Kaán Miklós-Szabó Imre: A fogpótlástan alapjai című tankönyve. A két tankönyv jelentős része foglalkozik mind

az anyagtannal ,mind pedig az odontotechnikai munkafázisokkal.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az odontotechnika közel százéves történetében mindig is jelentős teret kapott a fogorvosok képzése kapcsán. Ez azt mutatja, hogy a tárgy jelentőségét, az általa hordozott ismereteket a magyar fogászat valamennyi egyetemi oktatója fontosnak tartotta és tartja ma is. Az oktatási időben mutatkozó különbségek inkább csak az érdekérvényesítés lehetőségeinek változásait mutatják. Az Európai Unió fogorvosképzésre vonatkozó direktívái is kiemelt szerepet szánnak ezen tantárgy oktatásának.

Irodalom:

1. Balogh K: A 40 éves Stomatológiai Klinika. Fogorv Szle 1949; 42: 37-41

2. Béky J: A fogorvosképzésről. Fogorv Szle 1958; 51: 321-329.

3. Budapesti Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinika Racionalizálási Munkacsoport Közleményei. 1950/51, Stomatológiai Klinika, Budapest, 1951.

4. Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvoskari iratai 1952. Semmelweis Egyetem Budapest Levéltára, 6. found. Fk. 1952. Budapest.

5. Budapesti Orvostudományi Egyetem Tanrend 1966. BOTE. 1966.

6. XVI. Congres International de Médiciné Les Facultés de Médiciné des universités Royales Flongroiser der Budapest et de Kolozsvár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, 1909. 243-253.

7. Földvári I: A Budapesti Stomatológiai Klinika tízéves működése. Fogorv Szle 1954; 47: 130-133.

8. Götz Gy: A fogorvostudományi kar hallgatóinak odontotechnológiai oktatása. Fogtech Szle 1965; 148-150.

9. Högyes E: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Athenaeum, Budapest, 1896; 596-599.

10. Huszár Gy: Mozaikok a magyar fogászat múltjából. Fogorv Szle 1948; 41: 239-245.

11. Huszár Gy: Turnovszky Frigyes 1865-ben megjelent fogászati könyve, fogorv Szle 1957; 50: 198-207.

12. Huszár Gy: Salamon Henrik. Fogorv Szle 1965; 58; 161-169.

13. Huszár Gy: Abonyi József, a hazai protetika úttörője. Fogorv Szle 1980; 73: 187-191.

14. Huszár Gy: A Fogászati (Stomatológiai) Klinika története 1920- ig. Fogorv Szle 1990; 83: 257-26?.

15. Huszár Gy: Fogorvos magántanárok (1848-1951). Fogorv Szle 1993; 86: 375-378.

16. Kreuter J: Az öntés technológiája saját kiadás. Budapest, 1912.

17. RÉCZEY I: A fogászat egyetemi tanításának rendezése. Orv Hetilap 1896; 40: 340-365.

18. Salamon H: A stomatológia tanításának története Magyarországon 1906-ig. Árpád Könyvnyomda, Budapest, 1906.

19. Salamon H: A magyar stomatológia (fogászat) története. M.F.OE., Budapest, 1942.

20. Salamon H: A Stomatológiai Klinika odontotechnikai laboratóriumának keletkezéstörténet. Fogorv Szle 1951; 44: 167-168.