Fogorvosi szemle, 2001 (94. évfolyam, 1-6. szám)

2001-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 94. évf. 3. sz. 2001.

99

Megbeszélés

Jelen vizsgálatunk célja volt a parodontitisek egyik speciális formájának, az RPP-ben szenvedő hazai betegek mikrobaflórája összetételének százalékos meghatározása, valamint az izolált A. actinomycetemcomitans-speciesek antibiotikum érzékenységének vizsgálata. Érdekes összehasonlítani a hazai értékeket amerikai és európai kutatók eredményeivel. Míg a fekete pigmentet termelő baktériumoknál az előfordulási arány (közel 50%) az európai átlaghoz közelített és jelentősen magasabb értéket mutatott, mint az USA felmérések adatai, addig az A. actinomycetemcomitans esetében nem találtunk jelentős különbséget a magyar és külföldi előfordulási gyakoriság között (kb. 30%) [13, 15]. (IV. táblázat)

IV. táblázat

RPP-ből izolálható parodontopatogén flóra százalékos megoszlása

Slots

(USA)

Van

Steenbergen

(Hollandia)

Actinobacillus

actinomycetemcomitans

30

>50

Porphyromonas gingivalis

15

<50

Prevotella intermedia

40

>50

Bacteroides forsythus

25

<50

Fusobacterium spp.

75

<50

Campylobacter rectus

25

<10

Peptostreptococcus micros

30

<50

Az A. actinomycetemcomitans-t. elsősorban a fiatalkori parodontitisek kórokozójának tartják, de a felnőttkori parodontitisek 10%-át kitevő RPP kialakulásában is fontos szerepet tulajdonítanak az A. actinomycetemcomitans nagy csíraszámú jelenlétének és perzisztálásának [2],

Az antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok tekintetében is érdemes nemzetközi összehasonlítást tennünk. Megállapíthatjuk, hogy a hazai törzsek az amoxicillin/ klavulánsavra és a clindamycinre a nemzetközi átlagnál érzékenyebbek voltak. A tetracyclin rezisztenciája megegyezett a külföldi adatokkal [6, 7], A metronidazol tekintetében jelentős rezisztenciát tapasztaltunk [12, 13]. (V. táblázat)

V. táblázat

RPP-ből izolált A. actinomycetemcomitans törzsek antibiotikum- (MIC-) értékeinek nemzetközi összehasonlítása

Antibiotikum

Slots

(USA)

Pavicic

(Hollandia)

Barna (Magyarország)

Amoxicillin

1-6

1-6

Amoxicillin/klavulánsav

0,19M

Clindamycin

16-R

16-R

0,19-4

Tetracyclin

2-8

2-8

2-8

Metronidazol

32

5-40

3-R

R > 256 pg/ml

A parodontitis különböző formáinak diagnosztizálását segíti elő a mikrobiológiai összetevők vizsgálata és ismerete. Ez elősegíti a megfelelő kezelés indikálását, az antibiotikumterápia szükségességének megítélését és a helyes antibiotikum kiválasztását. Mivel a parodontális tasak mint fogászati góc komoly rizikótényező lehet számos betegség etio-patogenezisében, pl.: bacteriaemia, infektív endocarditis, cardiovasculáris betegségek és atherosclerosis, ízületi protézisek körüli gyulladás, diabetes mellitus, légúti és tüdőbetegségek, koraszülés, fontos a mikrobiológiai háttér ismerete a korrekt kezeléshez [4],

Ismeretes, hogy a célzottan alkalmazott antibiotikum hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az eredeti bakteriális parodontopatogén flóra csíraszáma, a kísérő flóra összetétele, az invazivitásért felelős virulenciafaktorok, valamint a baktériumok gyökérhártyafelszínén alkotott biofilmrétege [9, 16],

Irodalom:

1. Bragd L, Dahlén G, Winström M, Slots J: The capacity of Actinobacillus actinomycetemcomitans, Bacteroides gingivalis, and Bacteroides intermedia to indicate progressive periodontitis: a retrospective study. J Clin Periodontol 1987; 14: 95-105.

2. Bragd L, Winström M, Slots J: Clinical and microbiological study of „refractory” adult periodontitis. J Dent Res 1985; 64: 234, abstract, 538-540.

3. Gáspár L, Vágó P: Gyógyszerek alkalmazása a stomatológiában II. Fogorv Szle 1997; 90: 177-184.

4. Genco RJ: Periodontal disease and risk for myocardial infarction and cardiovascular disease. Cardiovasc Rev Rep 1998; 19/3: 34-40.

5. Gera I: A fogágybetegség elterjedése és gyakorisága: a parodontitis mint általános rizikótényező. Magyar Fogorv 1998; 5: 15-21.

6. Gordon J, Walker C, Lamster I, West T, Socransky SS, Seiger M, and CO: Efficacy of clindamycin hydrochloride in refractory periodontitis: 12 months results. J Periodontol 1985; 56 (suppl.), 75-82.

7. Gordon J, Walker C, Horliarb C, Socransky SS: Efficacy of clindamycin hydrochloride in refractory periodontitis: 24 months results. J Periodontol 1990; 61: 686-691.

8. Holm P: The influence of carbon dioxide on the growth of Actinobacillus actinommycetemcomitans (Bacterium actinomycetemcomitans) (Klinger 191). Acta Pathologica et Microbiologica Scand 1953; 34: 235-246.

9. Larsen T, Fiehn NE: Resistance of Streptococcus sanguis biofilms to antimicrobial agents. APMIS 1996; 104/4: 280-284.

10. Loesche WJ, Syed SA, Schmidt E, Morrison EC: Bacterial profiles of subgingival plaques in periodontitis. J Periodontol 1985; 56: 447-459.

11. Mandell RL, Socransky SS: A selective medium for Actinobacillus actinomycetemcomitans and the incidence of the organism in juvenile periodontitis. J Periodontol 1981; 52: 593-601.

12. Pavicic MJAMP, van Winkelhoff AJ, de Graaff J: Synergistic effects between amoxicillin, metronidazole and its hydroxymetabolite against Actinobacillus actinomycetemcomitans. Antimocrob Agents Chemother 1991; 35: 961-966.

13. Slots J, Rams TE: Antibiotics in periodontal therapy: advantages and disadvantages. J din Periodontol 1990; 17: 479-493.

14. Summanen p, Baron EJ, Citron DM, Strong CA, Wexler HM, Finegold SM: Wadsworth anaerobic bacteriology manual. Star Publishing Company, Belmont, 1993; 72-75.

15. Van Steenbergen TJH, Van der Velden U, Abbas F, de Graaff J: Microflora and bacterial DNA restriction enzyme analysis an young adults with periodontitis. J Periodontol 1996; 62: 235-248.

16. Wilson M: Susceptibility of oral bacterial biofilms to antimicrobial agents. J Med Microbiol 1996; 44/2: 79-87.