Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-03-01 / 3. szám

(ekkor legerősebb a pulpalis keringést befolyásoló hatásuk - [13, 7]) okoznak patkányfogak pulpalis erein.

A fog keringésének mikroszkópos megfigyelése megköveteli a pulpát védő dentinfal 20-50 pm vastagságúra csiszolását, mely során károsodhat a pulpalis mikrocirkuláció. Ezért a fog előkészítését 15 000-es fordulatszámú fúró finom alkalmazásával, s gondos 37 °C-os fiziológiás konyhasóoldat-hűtéssel végeztük el. Kizártuk a kísérletből a steadystate időszak alatt preparációs károsodás jeleit mutató fogak vizsgálatát.

A vizsgálatunk során megfigyelt 38±8,6 pm-es érátmérő megfelel a más szerzők által patkányfog pulpájában megfigyelt legnagyobb - ún. elsődleges tápláló [8] - arteriolaméreteknek.

A kialakított üreg lege artis kondicionálásánál még 20-50 pm vékony pulpalis dentinrétegnél sem jön létre keringési elváltozás; de az előírt kondicionálási idő négyszeresére növelésével (mint igen erős ingerre) a pulpalis arteriolák vasoconstrictióval reagáltak, ill. az esetek 40%-ában (4 esetben) stasis alakult ki. A vizsgálati időszak alatt létrejövő stasist rövidesen az erek teljes kiürülése, s a pulpalis keringés irreversibilis összeomlása követte.

Nakanishi és mtsai [11] nyúl mesenterialis kis artériákon vizsgálva az acidosis hatását az érátmérőkre, ugyancsak vasoconstrictiót figyeltek meg.

A sav hatására bekövetkező pulpalis gázképződést Kozam és Búrnett [9] tapasztalták először. Ez valószínűleg a pulpa szövetével közvetlenül érintkező sav kémiai reakciójának terméke.

A mindennapi fogorvosi (az adhezív töméstechnikával végzett) kezelésekhez vizsgálatunk eredményeiből a következő konklúziók vonhatóak le. A dentin lege artis (15s) kondicionálása még nagyon vékony pulpalis falon sem okoz kimutatható keringésváltozást. A figyelmetlenségből vagy megszokásból elnyújtott savazási idő azonban irreverzibilis károsodást, drasztikus keringésösszeomlást eredményezhet. Mély üregeknél ezért rendkívül gondosan kell ügyelnünk a dentinsavazási idő (15s) pontos betartására.

IRODALOM: 1. Gängler, P., Hoyer, Krehan, F.: Das Präparationstrauma der Pulpa und ihr reaktives verhalten. Zahn-, Mund- u. Kieferheilkd. 67, 256, 1979. - 2. Gängler, P., Langeland, K.: Biologische Grundlagen der Endodonie. Zahn-, Mund- u. Kieferheilkd. 69, 531, 1981. - 3. Gängler, P., Pilz, W.: Die System- und Mikrozirkulation der endodontalen Blutversorgung. Teil 1. Stomatol. DDR 24, 373, 1974. — 4. Gängler, P., Pilz., W.: Die System- und Mikrozirkulation der endodontalen Blutversorgung. Teil 2. Stomatol. DDR 24, 429, 1974. — 5. Gängler, P.: Die reaktionen des Pulpa-Dentin-Systems auf Medikamente. Stomatol. DDR 26, 327, 1976. - 6. Gängler, P.: Hoyer I., Krehan F.: Pulpaschutz und Evicrol-Füllung im vitalmikroskopischen Test. Endodont. Zahn-, Mund- u. Kieferheilkd. 70, 339, 1982. - 7. Hamid, A., Hume, Wr.: TEGDMA diffusion from resin pit and fissure sealants in vitro (abstract). J. Dent. Res 75, 289, 1996. - 8. Kim, S., Lipowsky, H. H, Usami, S., Chien, S.: Arteriovenous distribution of hemodinamic parameters in the rat dental pulp. Microvascular Research 27, 28, 1984. — 9. Kozam, G., Burnett, G. W.: Blood circulation in the dental pulp. JADA 59, 458, 1959. — 10. Krehan F., Gängler P., Hoyer I., Koch I. L.: Vitalmikroszkopische Prüfung der Pulpareaktion auf proviso-blend im akuten biologischen Test. Dtsch. Zahnärtzl. Z. 39, 508, 1984. - 11. Nakanishi, T., Gu, Momma, K: Effect of acidosis on contraction,

81