Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3. szám
A következő szakaszban jelentősebb tömegvesztés zajlik (1,22%). Az utolsó szakaszban 608 °C fölött a nitrogén adszorbciója következik be. Az 5. ábra szerint a Monobond-S TG-görbéjén jelentkező jelentős anyagleadás (130-ig 54,66 mg) az oldószerek kipárolgását mutatja, amit a DTA-görbe endoterm volta is megerősít. A DTA-görbén 202 °C-on látható endoterm-csúcs a szilánvegyület forráspontját jelenti. A 273 °C-os endoterm-csúcsra nem találtunk magyarázatot, talán fázisátalakulás és nem a másodlagos kémiai kötések felhasadása. A 377 °C-os endoterm folyamatot megelőző exoterm-csúcs a szerves rész degradációja. A 6. ábra TG- és DTA-görbéi mutatják, hogy 105 °C-ig a rendszerben lévő oldószerek távoznak. A 314 °C-on jelentkező exoterm-csúcs ugyancsak a szilán degradációjára utal. A TG-görbén jelentkező csekély anyagfelvételt a kerámiában lévő fémvegyületek (színezőanyagok) oxidációja okozza. A 7. ábra szerint a TG-görbe első (286 °C-ig) és második (565 °C-ig) szakaszain minimális anyagveszteség zajlik, ami a feltehetőleg kevésbé kötött szilánmolekulák degradációjának köszönhető. Az utolsó szakaszban zajló anyagfelvétel itt is a nitrogén adszorpciója. A DTA- görbén a történéseket nem kíséri detektálható változás. Ugyanezen a görbén 847 °C-on egy endoterm folyamatra, feltehetőleg a nitrogén adszorpciójára utaló kitérés jelentkezik. A 8. ábrán látható, hogy a TG-görbén kb. 303 °C-ig egy folyamatos, nagyobb mennyiségű anyagleadás zajlik, melynek jelentős részét 230 °C-on adja le a rendszer. Ezt követően 303-449 °C közötti szakaszon további anyagleadás történik. .... Munkánk során először végeztük el a szilán és kerámiarendszerek differenciált termoanalitikai vizsgálatát. A termoanalízis kémiai kötések vizsgálatára alkalmazható módszer. Megállapítható, hogy kerámiapor termikusán inaktív. A Silicoup és a Monobond-S termékeket fogászati kerámiaporral reagáltatva, az azonos hatóanyag ellenére, eltérő termikus sajátosságokat mutatnak. Az eltérő sajátosságokat saját méréseinkben is a már említett polikondenzátumokkal magyarázzuk, ezen esetekben a gyűrűs konfiguráció elfedi (körülzárja) a kötésben fontos OH-csoportokat a molekulákon. Ilyenkor, feltételezhetőleg a gyengébb kötődés miatt, alacsonyabb hőmérsékleten történik a szilánmolekula leválása, degradálódása, ill. az anyagleadás a rendszerből. A vizsgáló módszer a határfelületeken lezajló reakciók kutatására alkalmas, melyet azonban a degradálódó szerves molekulafragmentumok meghatározására, pontosabb következtetések levonására célszerű további mérésekkel kiegészíteni, mint pl.: az eltávozó termogáz-analízis (EGA.), szilárd fázisú NMR. IRODALOM: 1. Aida M., Zayakava, K: Adhesion of komposite to porcelán with various surface condicion J. Prosther. Dent. 73, 464,1995. — 2. Anagnostopoulus, T., Eliades, G., Palaghias, G.: Composition, reactivity and surface interactions of three dental silane primers. Dent. Mater, 9, 181, 1993. - 3. Bascom, W. D.: Structure of silane adhesion promoter film on glass and metal surfaces. Macromolecules 5, 792,1972. - 4. Bowen, R. L.: Dental filling material comprising vinyl silane treated fused silica and a binder consisting of the reaction product of bisphenol A and glycidyl acrylate U. s. Patent no. 3 066 112, nov. 1962. 75
