Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2000-02-01 / 2. szám

szöveti perfúziót találtak, addig Kaplan és mtsai [9] kutyában a gyulladás súlyosságával emelkedő periodontalis véráramlást mértek. Saját vizsgálatunkban a kiindulási mérésekkor talált BPU-értékek a beteg fogpótlásának újrakészítését követően jelentősen csökkentek. Csökkenés volt megfigyelhető a gingivitisindex-értékek esetében is, s a két vizsgálati eredmény közötti összefüggés szignifikáns volt. Hasonló korrelációt Matheny és mtsai [13] nagyobb beteglétszámú vizsgálatukban nem tudtak kimutatni. Hinrichs és mtsai [7] ugyanakkor korrelációt mutattak ki az intrasulcularis véráramlásértékek és az ínyvérzés megléte, ill. hiánya között. Jelen vizsgálatsorozatunkban méréseinket egyetlen páciensen végeztük. Az egy betegen regisztrált LDF-jelek viszonylagos homogenitása a véráramlás, valamint a gingivitisindexek közötti összefüggések kimutatását megkönnyítheti.

Az ideiglenes, ill. a végleges koronák széleinek pontatlanságából adódó közvetett, azaz a plakkfelhalmozódás következtében létrejövő hatás mellett a rossz koronaszélek direkt hatására utal az a tény, hogy a jelen vizsgálatunkban sem a gingivalis indexek, sem pedig az LDF-értékek, valamint a plakk felhalmozódását tükröző plakkértékek között összefüggést nem találtunk. Bár pontatlan fogművek, direkt mechanikus hatása maga is oka lehet az ínygyulladásnak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy kísérletünkben a supragingivalis plakk mennyiségét regisztráltuk ami csak részben korrelál a subgingivális plakk és baktérium felhalmozódással. Fokozottabban vonatkozik ez a koronapótlással ellátott fogakra, ahol a supragingivális plakk felhalmozódás nagy mértékben függ a koronák felületétől, míg a subgingivális plakk inkább a koronák széleinek pontatlanságával korrelál. Jól ismert például a kísérletesen, a gingivalis sulcusba helyezett ligatúrával létrehozott gingivitis, amit elsősorban a fonalon felhalmozódott plakk okoz [6, 12],

Saját vizsgálatunk során betegünknél klinikailag regisztrált enyhe gingivitis ínyszéli véráramlás-növekedést eredményezett. Az ínygyulladás gyógyulása a véráramlás-csökkenés kimutatásával jól nyomon követhető volt. Feltételezzük, hogy manifeszt ínygyulladás esetén markánsabb keringésváltozással számolhatunk, amit a non invasive LDF- technikával nagyobb biztonsággal regisztrálhatunk. Ha a kezelést követően a véráramlás csökkenő tendenciát mutat, az nagy valószínűséggel a beavatkozás megválasztásának helyességére, ill. hatékonyságára utal.*

Irodalom: 1. Axelsson, P., Lindhe, J.: The effect of a preventive programme on dental plaque, gingivitis and caries in school children. J. Clin. Periodont. 1, 126, 1974. — 2. Baab, D. A., Oberg, P. A.: Laser doppler measurement of gingival blood flow in dogs with increasing and decreasing inflammation. Arh. Oral Biol. 32, 551, 1987. — 3. Chiche, G., Pinault, A.: Esthetic of anterior fixed prosthodontics. Quintessence Publishing Co. Inc. Chicago, Berlin, London, 1994. 150. — 4. Felton, D. A., Kanoy, B. E., Bayne, S. C., Wirthman, G. P.: Effect of in vivo crown margin discrepancies on periodontal health. J. Prosthet. Dent. 65, 357, 1991. — 5. Grasso, J. E., Nalbandian, J., Sanford, C., Bailit, H.:

* Köszönetnyilvánítás: Jelen dolgozat az OTKA T-023601, ETT 454/1996, FKFPB03/1977, PFP-2568/1998 támogatásával készült.

43