Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
terjesztettük a nem kezelt 32 fog marginális gingiváján egy mesialis (32 mesial), ill. egy buccalis (32 central) pontra. A mérésekhez lézer Doppler-véráramlásmérőt használtunk (Oxford, 780 nm), és a kapott értékeket Blood Perfusion Unitban (BPU) fejeztük ki. A véráramlásmérőhöz 0,9 mm átmérőjű egyenes lézer Dopplerszondát csatlakoztattunk, melyet a gingiva szélétől apicalis irányban 1 mm-re helyeztünk el, az íny felszínére merőlegesen anélkül, hogy azt érintettük volna. A szondát manipulátorral [19] fixáltuk, melyet a fogakhoz kapcsolódó alaplenyomat tartott helyben. A lézer Doppleráramlásmérőt számítógéppel kötöttük össze, az adatokat abban tároltuk. Az egyes mérési periódusok 30 másodpercig tartottak. E periódus alatt a jelek digitalizálásával 30 adatot kaptunk, s ezeket átlagoltuk. Az egyes fázisokban a méréseket a mérőpontok randomizált sorrendjében végeztük, minden mérést háromszor ismételtünk, s az így kapott adatokat ugyancsak átlagoltuk. A kiindulási első, valamint az utolsó fázisokban mért véráramlásértékek közötti különbségek statisztikai értékelésére kéttényezős varianciaanalízist használtunk. A parodontológiai indexek és a véráramlásértékek összefüggésének vizsgálatához korrelációs analízist végeztünk. Értékeink átlagértékek ±SE. A p<0,05 értékeket tekintettük szignifikáns eltérésnek. A beteget a vizsgálatsorozatról felvilágosítottuk, hozzájárulását aláírásával jelezte. Eredmények A szájhigiénét jellemző plakkindex a kezdeti 0,92-es értékről a labor által készített ideiglenes pótlás időszakában (III., IV., V. fázis) 0,21 és 0,52 értékek közé csökkent. A végleges pótlás beragasztása után 1, ill. 6 héttel (VI. és VII. fázis) a mért értékek (0,68, 0,68) már magasabbak voltak (4. ábra). Változtak a kezelt fogak 3 felszínén mért plakkértékek is. Az első ülésben készített ideiglenes koronáknál az átlagos plakkérték a kezdeti 0,6-ról háromszorosára fokozódott (2,4). A labor által készített kompozit koronapótlások beragasztása után ez az érték 0,23-ra csökkent. A végleges koronán egy héttel a beragasztás után a kiindulási értékhez képest magasabb (1,2), 6 héttel később viszont alacsonyabb értéket (0,2) rögzítettünk. A kezelt fogakra vonatkozó és az összes fogra számolt plakkindex között szignifikáns korrelációt (r = 0,57, n = 7, p > 0,18) nem találtunk. A gingivális index a referenciaként szolgáló 32 fognál a vizsgálati periódus teljes ideje alatt változatlanul nulla értékű volt (32 mesial és central). A kezelt fogak körüli 5 mérőpontban rögzített gingivális indexadatok az 7. táblázatban láthatók. A gingivalis index értéke 4 mérőpontnál (21 mesial, 21 central, 22 central, 22 distal) a kezelés előtti (I. fázis) 1-es értékről a végleges koronák beragasztása után 1 héttel, 1 mérőpontban (21-22 papilla) csak hat héttel érte el a 0 értéket. Az űn. gyógyulási periódus három fázisában (III., IV., V.) a bal felső kettes buccalis oldalát kivéve (22 central) minden területen 0 és 2 érték között ingadozott. 38
