Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
Claude R. Rufennacht: Grundsätze der ästhetischen Integration. (Az esztétikai integráció alapjai) Quintessenz, 2000. 248 oldal, 532 - főként színes - ábra. Ára: 280 DM A szerző, dr. Claude Rufennacht, született svájci, a Lausanne-i Egyetem Orvosi Karán tanult, majd a Genfi Fogászati Intézetben szerzett diplomát, s közvetlenül ezután az USA-ban tökéletesítette tudását. Személyében összekapcsolódnak a klinikai elvek a művészi dominanciájú családi indíttatással. Ebből a szimbiózisból alakult ki dr. Rufennacht nemzetközileg elismert hírneve a fogorvoslás területén. 1989-ben jelent meg szintén a Quintessenz kiadónál az Aesthetik in der Zahnheilkunde, (Esztétika a fogászatban) című műve. Az esztétikum a forma és színek harmonikus kapcsolatának művészeteként és tudományaként definiálható. „Az esztétikai integráció alapjai” című könyv célja, hogy a fogorvos számára útmutatóként szolgáljon ezen művészet és tudomány rejtélyein keresztül, s hogy lépésről lépésre tudatosítsa bennünk azokat a különböző tényezőket, melyek az esztétikus megjelenést befolyásolhatják. Egyidejűleg az alapelvek gyakorlatban történő alkalmazását is részletesen leírja és illusztrálja. Az 5. fejezetben ismerkedhet meg a gyakorló fogorvos a fogpótlásnak az arc individuális kompozíciójába történő integrációjának módszereivel, s az ezzel összefüggő biológiai, funkcionális, esztétikai követelményekkel. Az 1. fejezetet a morfológiai integrációnak szenteli a szerző. A funkció és forma összefüggésének jelentőségére hívja fel a figyelmet, s részletesen elemzi a dentális, parodontális valamint a periorális komponensek szerepét. A 2. fejezetben a biológiai integráció lehetőségeit tárgyalja. A hisztológiai jellemzők szabják meg a kötőszövet, a hám és a fog viszonyát. Ennek értelmében hangsúlyozza az atraumatikus klinikai munka, a koronaszélek korrekt elhelyezésének, a fogpótlás tervezett anyagával koordinált preparáció és a korona retenciós formájának s széli lefutásának jelentőségét. Leírja az interdentális kontaktpontok ideális helyzetét, a barázdatágítás megfelelő kivitelezését, az ideális ideiglenes pótlások jelentőségét. Kitér a periimplantális szövetmangement, valamint a hídtagok és a nyálkahártya helyes kialakításának kérdéskörére is. A 3. fejezet az esztétikus integráció címet viseli. Dentálesztétikai szempontokból fontos lehet a ffontfogak alkotta kompozíció 4 távolságból történő vizualizálása ahhoz, hogy további dinamikus kapcsolatokra derítsünk fényt az ajkak és más dentális elemek között. Ennek során a távolságokat úgy kell megválasztani, hogy a következő részletek legyenek láthatók: az alsó és a felső fogakból s az őket támasztó szövetekből álló dentális kompozíció, a fogakból és az ajkak különböző mozgásaiból adódó dentofaciális kompozíció, a száj, orr és fogak körüli vestibuláris keret adta faciális kompozíció, s végül a teljes morfológiai megjelenési képből adódó faciális kompozíció. Ha elmulasztjuk a dentális elemek későbbi környezetünkhöz való megfelelő igazítását, a kezelési célunk nem valósul meg akkor sem, ha a funkcionális követelményeket amúgy kielégítettük a fogpótlással. A fejezet foglalkozik még az optikai csalódások és esztétikai eszközeinek kérdésköreivel is. A funkcionális integráció címet viselő 4. fejezetben a rágószerv felépítését elemzi a szerző, s a stabil okkluzió megőrzésének jelentőségét tárgyalja. Részletesen elemzi a különböző okklúziós anomáliák esetében a restaurációt készítő fogorvos lehetőségeit. Az utolsó fejezet az esztétikus felépítés alapjait mutatja be. Az előző fejezetekben leírt esztétikai és funkcionális faktorok követését és alkalmazását alapvető követelményként tünteti fel. A részletek szisztematikus elemzése a következő 3 cél eléréséhez nélkülözhetetlen: 1: a faciális és dentofaciális harmónia kialakítása, 2: a morfológiai profil megtartása, 3: a faciális és dentofaciális esztétika javítása. A fejezetben sorra veszi a megfelelő integráció elérésének lehetőségeit az egyes fogcsoportok szerint. A fogászat esztétikai megközelítése mindig is a természetes formák, színek és szerkezetek utánzásának elvén alapult, hogy az ezekben rejlő szépséget egy kevésbé tökéletes klinikai realitás szolgálatába állíthassuk. Ebben a könyvben azokat a különböző szempontokat sikerült feltérképezni, melyek feltételét képezik annak, hogy a fogpótlás az arc megjelenésébe harmonikusan integrálódhasson, s a funkcionális követelményeknek (is) megfelelhessen. Dr. Kalocsai Katalin 344
