Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
Fogorvosi Szemle 93. 323-328. 2000. Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika* (igazgató: dr. Tarján Ildikó egyetemi docens), Orálbiológiai Tanszék** (igazgató: dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest Debreceni Egyetem, Stomatológiai Klinika*** (igazgató: dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár), Szociológia Tanszék**** (igazgató: dr. Béres Csaba egyetemi docens), Debrecen Friedrich Schiller Egyetem, WHO Kollaborációs Központ***** (igazgató: dr. Borutta Annerose egyetemi tanár), Jena Német és magyar serdülőkorú fiatalok összehasonlító caries epidemiológiai vizsgálata DR. GÁBRIS KATALIN,* DR. MADLÉNA MELINDA,*** MÁRTON SÁNDOR,**** THOMAS FISCHER,***** DR. BÁNÓCZY JOLÁN,** DR. WALTER KÜNZEL ***** A huszadik század fogászati jellemzője, hogy a caries aetiopathogenesisének tisztázása mellett a fogszuvasodás megelőzésének hatásos feltételei is megteremtődtek. A megelőzési programok részeként először a szájüreg egészségi állapotának javítására dolgoztak ki helyi feladatokat, az 1970-es években azonban egyes országok fiatal népességében már a fogszuvasodás általános csökkenése is érzékelhető volt [7]. A tudományos irodalomba ez a jelenség „caries decline” néven vonult be. Jóllehet kezdetben a fejlődés csupán a hagyományosan magas caries-előfordulású országokban zajlott le, időközben - néhány ország kivételével - egész Európára kiterjedt [1, 2, 12], Hollandiában, Svájcban, Írországban és a skandináv térségben 12 éves fiatalok DMFT- értékei napjainkban 0,9-1,6 közöttiek [18], A cariesprevalenciat vizsgálva Európában jelenleg kifejezett keletnyugati különbség tapasztalható. Míg a korábbi ún. „nyugati” országokban a szájüreg egészségi állapotát ma a 3 DMFT-nél alacsonyabb érték jellemzi, a „keleti országok” - a volt Kelet-Németország [13] és Szlovénia [21] kivételével - általában mérsékelt, vagy magas carieselőfordulást mutatnak. A kelet-nyugati elérést a 12 évesek korcsoportjában a 4,1 ill. 2,1 DMFT érték mutatja [18]. Az eltérő fejlődés fő okát a fogorvosi gondozásról alkotott felfogásban kell keresni. Míg a „keleti” országokban nem fejlődött megfelelően a hagyományos fogorvosi gondozás, addig nyugaton egyre nagyobb figyel-Érkezett: 2000. július 10. Elfogadva: 2000. október 6. A munka a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság Egészségügyi Minisztériumai közötti, az egészségügy és az orvosi kutatás területére vonatkozó kétoldalú egyezmény alapján és anyagi támogatásával készült. 323