Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-10-01 / 10. szám
területenként hivatalosan szervezett kötelező tüdőszűréshez kapcsolódtak. A vizsgált személyek kiválasztását így az aktuális fogazati állapot nem befolyásolta, gyakorlatilag a felnőtt lakosság teljes keresztmetszetét érintette [19, 28], Jelen elemzésünk a maradékfogazat állapotára, a foghiányok és azok pótoltságának jellemzőire terjedt ki. A fogak állapotának jellemzésére a szuvas, a tömött és a károsodott parodonciumú fogak arányát adtuk meg, a maradékfogak százalékában, korábbi közléseinknek megfelelően [4, 7], A foghiánytípusok eloszlását a Fábián-Fejérdy-féle részleges „protetikai osztályába sorolás alapján [3] értékeltük, kiegészítve a teljes foghiányokkal melyeket a „T” osztályba soroltuk. A pótoltságot a pótolt fogak / pótlandó fogak arányával jellemeztük. A pótlandó fogszám meghatározásánál a bölcsességfogak hiányát, és zárt fogsor esetében a második nagyőrlő hiányát nem tekintettük ellátandónak [17, 23, 29], Elemeztük a fogpótlástípusok protetikai osztályonkénti eloszlási gyakoriságát. Az adatokat ötévenkénti korcsoport bontásban értékeltük. I. táblázat A vizsgált személyek számának megoszlása nemeként és korcsoportonként KOR 60-64 65-69 70-74 75-Összesen FÉRFI 390 266 205 166 1027 NŐ 544 382 285 228 1439 Eredmények Az átlagos maradékfogszám a felső állcsontban 3, 49, az állkapocsban 4, 57. Az 1. ábráról leolvasható, hogy a maradékfogak száma - az irodalmi adatokkal megegyezően [15, 21, 22] - a nőknél minden korcsoportban alacsonyabb, átlagosan 2,06 foggal. Míg a teljes felnőtt korú lakosságnak 17-19 foga megtartott, az idős - 60 év feletti - korcsoportokban csak 5-11 foggal számolhatunk. A maradékfogszám vonatkozásában azonban ez az adat Schranz 1969-es [21] közléséhez képest jelentősnek mondható javulást mutat. Kedvezőbb a helyzet Károlyi ugyancsak 1969-es adataihoz viszonyítva is [15], Más szerzők - Győr időskorú lakosságát vizsgálva [9] (1989-1990-es felmérés) - jóval kedvezőtlenebb helyzetről számoltak be. A szuvas fogaknak a maradékfogakhoz viszonyított százalékos gyakoriságát mutatja a II. táblázat a) sor. Lényeges különbség van a carieselőfordulás gyakoriságában a teljes vizsgálati anyag (9%), illetve az időskorúak vonatkozásában 4-5%. A látszólag kedvező számok azonban azt jelentik, hogy a szuvas fogak jelentős része az idők folyamán eltávolításra került, így csak látszólag emelkedik az ép fogak aránya. Hasonló megállapításra jutottak Walter és mtsai [29], valamint hazai vonatkozásban a Győrre vonatkozó felmérés közlői is [9], Az előb-306
