Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-10-01 / 10. szám
tunk a kontroll periódusban találthoz képest (fiz. só: 417±66 BPU értékről 208±31-re; p<0,001; adrenalin: 467±36 BPU-ról 248±24 BPU-ra; p<0,001; AlClg: 364±22 BPU-ról 199±22 BPU-ra, p<0,05; ill. Fe2(S04)3: 369±66 BPU-ról 227±37 BPU-ra, p<0,05). Az egyes szerek esetében talált csökkenés mértéke közel azonos volt. A marginális gingiva perfúziójának további alakulását tekintve a vizsgált gyógyszerek két csoportra oszthatók. Adrenalin 0,1%-os oldatának esetében a csökkenés mértéke a fonal eltávolításának idejéig (5 perc) gyakorlatilag nem változott. Egyéb folyadékok esetén - beleértve a fiziológiás sóoldatot is - e periódus végére a marginális gingiva perfúziója lassan emelkedett (a trendet jellemző egyenesek meredeksége: fiz.só: 17,4±4,4, p<0,05; AlClg: 24,6+4,7, p<0,01; Fe2(S04)3: 24,6+5,7, p<0,05). Az AICI3 ill. Fe2(S04)3 csoportokban a fonal eltávolítását megelőző időpillanatban kapott értékek a nyugalmi periódusokban mért megfelelő értékektől már nem különböztek jelentősen. A fonal eltávolítása az adrenalinos csoport kivételével a többi csoportban azonnali véráramlás-fokozódást eredményezett. Fiziológiás sóoldat, ill. AICI3 esetében az eltávolítás utáni 2. percben mért értékek a kontroll periódushoz képest szignifikánsan magasabbak voltak (640+93 BPU, p<0,001; ill. 516+44 BPU, p<0,05). A Fe2(S04)3 csoportban a véráramlás-emelkedés ugyan jelentős volt a közvetlen fonaleltávolítás előtt regisztrált értékekhez képest (478+102, p<0,05), de a kiindulási, kontroll értéktől nem különbözött szignifikánsan. E három sulcustágító folyadék esetében kapott gingiva hyperaemia nagysága egymástól nem mutatott jelentős eltérést. A regisztrált hyperaemia mindhárom szernél tartósnak bizonyult, mert sem a 10., sem pedig a 20. percben nem különbözött a fonaleltávolítást követő 2. percben regisztrált megfelelő értéktől (1. ábra). Az adrenalinoldattal átitatott fonal okozta véráramlás-csökkenés ugyancsak tartós volt, s azt a fonal eltávolítása sem befolyásolta (fonaleltávolítás 2. percében regisztrált érték: 272+41 BPU, p<0,001 vs. kontroll periódus). Csökkent maradt a véráramlás a 10. (259+34, p<0,001 vs. kontroll periódus), ill. 20 (236+44, p<0,001 vs. kontroll periódus) percekben is. Megbeszélés Az ínybarázda feltárására többféle eljárás ajánlott. Ilyenek pl.: elektrokauter alkalmazása, sulcustágítás speciális nagy fordulatú fúró segítségével, ideiglenes koronában elhelyezett rugalmas lenyomatanyaggal, ill. kémiai szerekkel átitatott különböző vastagságú tágító fonalak alkalmazásával [8]. Klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a sulcus irreverzíbilis károsodását lenyomatvétel során legkevésbé a megfelelő gyógyszerrel átitatott fonal okozza, ezért napjainkban ez terjedt el a leginkább [4, 8], Jelen kísérleti protokollunkat úgy állítottuk össze, hogy az a klinikai gyakorlathoz közelítsen. E szerint a fonal folyadékfelvételét az oldatban történő áztatással biztosítottuk. A felvett fo-293
