Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7. szám
nem szükséges, mert ezt (különösen relaxációs aláfestő zene segítségével) a készülék szinte „magától” biztosítja. Ugyancsak hasznosnak bizonyul a készülék olyan esetekben, amikor a nyálszekréció csökkentése a beavatkozás elvégzésénél előnyös (pl. bracketragasztás, nehezen izolálható fog tömése stb.), mivel - mint fentebb említettük - a fény-hang stimuláció jelentős nyálszekréció-csökkenést eredményez. A fent említett, a napi praxisban is gyakori fogászati alkalmazások mellett, a pszichés eredetű száj-arc tünetek, illetve a fogművekkel kapcsolatos pszichés zavarok (protézisviselési képtelenség, protézis okozta fantomfájdalom stb.) kezelésében a fény-hang stimuláció mint a hipnoterápiás kezelés segédeszköze nagyon jól alkalmazható. Ezzel kapcsolatban a jelen publikációban csak annyit jegyzünk meg, hogy a fény-hang stimulációval kombinált hipnóziskezelés igen gyors tüneti enyhüléshez vezet (emellett maga a kezelés is kellemes élményt nyújt), ami a pszichoterápiára általában kevéssé motivált, tüneteit teljesen szomatikusnak tekintő betegeknél rendkívül előnyös lehet [5]. A fogászati fóbiások kezelésekor a készülék alkalmazásának gondolata ugyancsak logikusnak látszott. Azonban a fóbiás betegeken szerzett tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy ennél a betegcsoportnál a fény-hang stimuláció alkalmazása még hipnoterápiával kombinálva sem éri el azt a hatékonyságot, amit a hipnoterápiás technikák önállóan való alkalmazásával elérhetünk. Ez részben abból is adódik, hogy a fény-hang technika alkalmazásakor a hipnotizőr és a beteg „közé” egy gép „kerül”, ami a kezelőt lelki értelemben „távolítja” betegétől. így a rohamával, illetve attól való félelmeivel küszködő fóbiás beteg érzelmileg magára hagyottá válhat. További tényező a fóbiás beteg azon törekvése, hogy fokozott kontrollt tartson a kezelési helyzet felett. Ezt az igényt a transzállapot kialakítása előtt durván figyelmen kívül hagyó kezelési helyzet (szemek és fülek eltakarása a fejhallgatóval, illetve a szemüveggel) ennél a beteganyagnál a mély hipnotikus állapot kialakítását meggátolja. Kontraindikációk Mint láttuk, a fény-hang stimuláció egy a központi idegrendszerre intenzíven ható pszichoterápiás segédeszköz. Ezért használata kontraindikált minden olyan pszichiátriai betegségben, amelyet a kezelőorvos képzettsége alapján nem tud uralni. A kezelőorvos pszichoterápiás jártasságának hiányában a pszichiátriai/pszichoterápiás kezelés alatt álló (illetve arra nyilvánvalóan erősen rászoruló) betegek mellett ide kell sorolni a szembetűnő neurotikus tüneteket mutató, illetve a depressziós pácienseket is, mivel az ilyen betegek esetében, az egyszerű fény-hang stimuláció alkalmazásakor kialakuló enyhe módosult tudatállapot, olyan érzelmi reakciókat provokálhat, amelyek szakszerű beavatkozást igényelhetnek. 199
