Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya ÁLLÁSFOGLALÁS a hazai orvosi szakirodalmi tevékenység elismerését szolgáló mutató bevezetéséről Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hazai tudományos élet számos meghatározó személyiségének, valamint az Orvosi Hetilap, a MOTESZ és a Magyar Orvosi Kamara elnökségének kezdeményezésére javasolja a hazai (magyar nyelvű) orvosi szakirodalmi tevékenység ösztönzésére, a teljesítmény értékelésének elősegítésére a „Hazai (orvosi) szakirodalmi mutató” (HSZM) bevezetését, alkalmazását. A HSZM bevezetése és használata elsősorban a klinikusok megítélését segíti, azok érdekeit szolgálja és védi, de tájékozódást tesz lehetővé az alapkutatással foglalkozók hazai szakirodalmi tevékenységéről is. Kívánatos, hogy a hazai biomedicinális kutatások jelentős eredményei a hazai orvosi folyóiratokban is megjelenjenek, ezáltal is emelve a szaklapok színvonalát és gazdagítva a hazai orvosi irodalmat, amely várhatóan a jövében is az orvosképzés és továbbképzés bázisa marad. Szükséges hangsúlyozni, hogy a hazai mutatószám-rendszer nincs semmiféle kapcsolatban a nemzetközi scientometriás értékeléssel. Kizárólag a hazai szakirodalmi teljesítmény numerikus jelzője, nem impakt faktor (IF). Nem alkalmazható a nemzetközi publikációk és idézetelemzések helyett a tudományos kutatási pályázatok vagy az MTA doktora cím odaítélésének elbírálásakor. Bármilyen nagy hazai szakirodalmi mutatószám sem helyettesítheti a színvonalas, nemzetközi tudományos szakirodalmi tevékenységet. A két értékrend csak annyiban függ össze egymással, hogy mindkettőben érvényesül az a szándék, hogy a pályázó munkásságának önértékelésében szabályszerűen járjon el, és a pályázathoz összeállított jegyzékben a közlések ne összemosva, súlyozás nélkül jelenjenek meg. Ezáltal elkerülhető a néha nem szándékos félreinformálás lehetősége. A hazai mutatószámrendszer elsődleges célja tehát - a scientometriás adatokhoz hasonlóan — az adatszolgáltatás, nem az értékelés. De az objektív értékelés legfontosabb kellékei az egyértelmű, összehasonlítható és korrekt adatok. Ezt a célt szolgálja az egységes „Publikációs adatlap” bevezetése és kitöltését megkönnyítő „Szempontok és információk a Publikációs adatlap kitöltéséhez” c. melléklet. Ahogyan a nemzetközi megmérettetés fontos eszköze a scientometria (impakt faktor, citáció), úgy lehet a HMSZ a hazai irodalmi munkásság jelzője. E mutatókat ismerni és használni kell, nem önmagukban és jelentőségüket nem túlbecsülve. A HMSZ az előbbitől függetlenül a magyar nyelvű szakirodalmi tevékenységről ad képet, melynek ismerete egyetemi, kórházi vagy egyéb státusokra való pályázatok és például a habilitáció során lehet lényeges. A kettő együtt összképet nyújt a pályázó irodalmi tevékenységéről, ugyanakkor serkentő hatású és jobb teljesítményre késztet. Mind a scientometriás mérőszámok, mind a hazai mutatószám csak azonos tudomány-, illetve szakágazatban képezheti az összehasonlítás tárgyát. Az Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának álláspontja szerint a Hazai szakirodalmi mutató bevezetése és általános használata jó ügyet szolgál: elősegíti és ösztönzi a hazai szakirodalmi tevékenységet, növeli szaklapjaink színvonalát, nevelő hatású (elsősorban a fiatal oktatókra és kutatókra), és segíti a hazai szakirodalmi tevékenység - már-már hiányzó - elismertségét. Ezért a HMSZ bevezetését, általános alkalmazását javasolja. Tudatában van annak, hogy az ,»Ajánlás” csak irányelveket tartalmaz. Minden egyes kiíró és/vagy döntést hozó intézmény, testület maga szabja meg pályázati feltételeinek formai szabályait, és maga határozza meg a pályázó tudományos és szakmai teljesítményét. Ugyanakkor kívánatosnak tartja, hogy az irányelvek minél jobban érvényesüljenek, mert csak így valósítható meg az egységes hazai pályázati rendszer kialakítása. A bizottság az egységes pályázati rendszer bevezetéséhez a melléklet Publikációs adatlap használatát javasolja. 156
