Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
A specimenek hosszúsága 77 és 124 mm között változott (a leggyakrabban felhasznált csontpótlásméret). A radiusrészletek nem teljes keresztmetszetűek, hanem hasítottak voltak (1. táblázat). Eredmények Összesen 96 db csontmintát törtünk el, 44 db nőből, 52 db férfiból származott, az átlagéletkor 57,8 év volt (2. táblázat). A legszilárdabbnak mindkét nem esetében a mandibula bizonyult, ezt követte a fibula, a csípő, a lapocka széle, a lapockatövis és a radiusrészlet (3. táblázat). Az életkor tekintetében az egyes csontfajtákon belül szignifikáns különbséget nem észleltünk. 2. táblázat csontminták száma átlagéletkor (év) legfiatalabb (év) legidősebb (év) nő 44 59,68 42 68 férfi 52 56,1 47 65 összesen 96 57,8 3. táblázat Törőerő (n) csípő radius lap. tövis lap. széle mandibula Nők 541 432 471 611 2475 Férfiak 1276 639 687 989 2425 A nemek viszonylatában a férfiakból származó csontrészletek töréséhez nagyobb erő hatására volt szükség (I. grafikon). Megbeszélés A különféle csontpótló eljárások különböző méretű és milyenségű csont átültetését jelentik. Nem ismert (a nemzetközi irodalomban sincs erről egyértelmű állásfoglalás), hogy milyen típusú defektusoknál milyen csontot kell átültetni, amely hasonló biomechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mandibula. Ezért régi igény, hogy a gyakorlatban szóba jövő transzplantátumoknak ismerjük a biomechanikai tulajdonságait. Ezért cadaverből, különböző helyről kivett csontdarabokkal végzett kísérleteink során vizsgáltuk, hogy milyen nagyságú törőerő szükséges a csontdarab eltöréséhez. A csontdarabok keresztmetszete az anatómiai adottságból eredően nem lehetett egységes. 151
