Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
7. ábra. A fogatlan állcsontgerincek hajlásszöge nemenként szignifikáns eltérést mutat A szögértékek nagyságának megoszlását, valamint százalékos előfordulását tekintve leggyakrabban a hátrafelé összetérő, azaz a plusz 5, 10 és 15 fokos szögekkel találkozhatunk (6. ábra). Az adatok statisztikai elemzése alapján megállapítható, hogy a mért adatok nemenként szignifikáns eltérést (p<0,044) mutattak (7. ábra). Következtetések A fogatlan gerincek centrális occlusióban 86%-ban mesial felé nyitott szöget alkotnak. Ez igazolja azt a gyakorlati tapasztalaton alapuló megfigyelést, mely szerint még a második nagyőrlő rágófelszínére ható merőleges erőhatások is a teljes alsó protézisek meziális irányú elmozdulását, a metszőfogtájék felemelkedését okozhatják (2., 4., 6., 11.). A mesialis irányban nyitott szögértékek nagysága, a rágófelszínnek a szög csúcsát közelítő sagittalis irányú kiterjesztése és a protézisre ható elmozdító erőhatások nagysága közötti összefüggés figyelhető meg. E klinikai megfigyelés az alapja a stopvonal alkalmazásának. A méréseinkhez használt mintákon megfigyeltük azt, hogy a pozitív szögértékek, a mesialis irányba nyitott szögek, egész kiterjedésében lapos, negatív és mélyült negatív gerincek esetében fordulnak elő. A méréseinkből arra is következtetni lehet, hogy a centrális occlusióban a ritkán előforduló distalis irányban nyitott szöget alkotó, illetőleg párhuzamos fogatlan gerincek esetében a rágófelszín nyílirányú redukciójának, illetőleg a stopvonalnak jelentősége csökken. 135
