Fogorvosi szemle, 2000 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 93. 1-10. 2000. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Orálbiológiai Tanszék (igazgató: dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár), Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapest St. Bartholomew’s and the Royal London School of Medicine and Dentistry, Fogszabályozási Klinika (igazgató: dr. James P. Moss egyetemi tanár), London A fogászati szakképzés helyzete Európában DR. BÁNÓCZY JOLÁN, DR. OROSZ MIHÁLY és DR. MOSS J. P. Az Európában és az Európai Unióban történt változások az elmúlt években arra késztették az orvosi és fogorvosi szakma képviselőit, hogy számba vegyék, milyen szakképesítéseket ismerjenek el, illetve milyen követelmények szükségesek a szakképzéshez. Az orvosi diszciplínában a Szakorvosok Európai Egyesülete (European Union of Medical Specialists = EUMS) a felelős azért, hogy meghatározza a szakképzés terjedelmét és tartalmát, hogy megszervezze a képzést és elismerje a szakképesítést. A fogászatban azonban nincs az EUMS-hez hasonló szerv. Az Európai Közösség Irányelvei (EC Dental Directives - ECDD) csak két szakképesítést ismert el, a fogszabályozást és a sebészetet, melyet a Fogorvosképzési Tanácsadó Bizottság (Advisory Committe on the Training of Dental Practitioners = ACDT) 1985-ben elfogadott. Az ACDT az a szerv, amely a fogászati szakma minden területét képviseli, hasonlóan az ACMT-hez (Advisory Committee on Medical Training = Orvosképzési Tanácsadó Bizottság) [1]. 1985 óta több vita során is megkísérelték meghatározni, mely szakképesítéseket ismerjenek el, és milyen követelmények alapján legyen megszerezhető a szakorvosi cím. 1994 májusában az Európai Fogorvos Vezetők Tanácsa (Council of European Chief Dental Officiers = CECDO) ülésén számtalan kérdés merült fel a szakképzéssel kapcsolatban [2]. Elsőként a szakorvos elnevezés definiálására volt szükség. Ez az Unió országaiban más és más, csakúgy, mint az elismert szakképesítések száma. A fogszakorvos meghatározása: az általános fogorvosnál magasabban képzett fogorvos, aki jogosult arra, hogy képzésének megfelelően szakorvosként tevékenykedjen a fogászat egy bizonyos ágában. A szakmai tevékenység lehet klinikai, oktatói, adminisztratív, kutatási illetve tanácsadói feladat. A CECDO elfogadta ezt a definíciót, illetve azt, hogy a fogászati szakképesítés olyan nemzeti vagy nemzetközi szinten elismert szakosodás, melyből van szervezett posztgraduális Érkezett: 1999. augusztus 29. Elfogadva: 1999. szeptember 15. 1
