Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

Más hibridek — Concise (3M), Polofil (Voco) - már korántsem mutattak ilyen jó eredményeket. Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a gyártó olyan töltőanyag szemcseméretet választott, ami biztosítja ugyan a jó felületi kidolgozhatóságot, ugyanakkor azonban a dimenziólabilitásért leginkább felelős szerves mátrix arányának a növekedésével jár. A legrosszabbul a Vivadent cég Heliomolar nevű anyaga szerepelt. Ez a homogén mikrotöltésű kompozitok közé tartozik. Az előnyös optikai tulajdonságok érdekében az e csoportba tartozó kompozitok töltőanyagrészecskéinek mérete elérheti a 0,04 pm-t. Ez pedig annak érdekében, hogy a túlzott viszkozitás elkerülhető legyen, a szerves mátrix megközelítőleg 50 tömeg%-os részarányát teszi szükségessé. Erre vezethető vissza a nagyfokú résképződés a tömés és a fog között [1]. A Heliomolarral (Vivadent) kapcsolatban hozzánk hasonlóan rossz eredményekről számolt be Wet, Fyner és du Preez [17], míg Knibbs és Smart [9] három éves in vivo kísérletében az amalgámmal egyenértékűnek találta ezt a kompozitot.

In vitro kísérleti körülményeink között a legrosszabb széli zárást a Heliomolar és a Polofil esetében tapasztaltuk. A kompozit tömőanyagok közül a legjobb széli zárás a Charisma, Estilux Posterior, Durafil és a Prisma AP.H nevű kompozitokkal érhető el.

IRODALOM: 1. Ameye, C., Lambrechts, P., Vanherle, G.: Conventional and microfilled composite resins. Part I: Color stability and marginal adaptation. J. Prosthet. Dent. 46, 623, 1981. — 2. Bánóczy J.: Cariológia és endodontia. Medicina, Budapest, 1990. 117, 163. - 3. Chan, M. F., Jones, J. C.: Marginal sealing ability of four restorative materials placed in root surfaces. Eur. J. Prosthodont. Restor. Dent. 2, 23, 1993. - 4. Croll, T. P.: Class II. restaurations: An example. Quint. Int. 24, 385, 1993. — 5. Dickson, G.: Phisical and chemical properties and wear. J. Dent. Res. 58, 1535, 1979. — 6. Full, C. A., Hollander, W. R.: The composite restoration: a literature review, Part III. What the future hold. ASDC - J. Child. Dent. 60, 57, 1993. - 7. Gordon, P., Eley, B.: Amalgam questions and answers. Br. J. Dent. 5, 153, 1993. — 8. Hosoda, H., Yamada T., Inokoshi I.: SEM and elemental analysis of composite resins. J. Prosthet. Dent. 64, 669, 1990. - 9. Knibbs, P. J., Smart E. R.: The clinical performance of a posterior composite resin restorative material. Heliomolar R. O.: 3 — year report. Int. Oral. Rehabil. 19, 231, 1992. - 10. Leinfelder, K. F.: After amalgam, what? Other materials fall short. J. Am. Dent. Assoc. 125, 586, 1994. — 11. Leinfelder, K. F.: Posterior composites. State — of — the — art clinical applications. Dent. Clin. North. Am. 37, 411, 1993. — 12. Lutz, F., Krejci, J., Barbakow, F.: Restoration quality in relation to wedge mediated light channeling. Quint. Int. 23, 763, 1992. - 13. Lutz, F., Phillips, R. W.: A classification and evaluation of composite resin systems. J. Prosthet. Dent. 50, 480, 1983. — 14. Moore, D. H., Vann, W. F.: The effect of cavosurface bevel on microleakage in posterior composite restaurations. J. Prosthet. Dent. 59, 21, 1988. — 15. Simonsen, R. J.: Clinical applications of the Acid Etch Technique. Chicago: Quintessence, 81, 1978. - 16. Welsh, E. L., Hembree, J. H.: Microleakage at the gingival wall with four Class V. anterior restorative materials. J. Prosthet. Dent. 54, 370, 1985. - 17. Fa. de Wet, H. V., Fyner du Preez, J. C.: The effect of placement technique on marginal adaptation of posterior resins. J. Dent. Assoc. S. Afr. 46, 171, 1991. — 18. Willems, G, Lambrechts, P., Braem, M., Vanherle, G.: Composite resins in the 21st century. Quint. Int. 9, 641, 1993. - 19. Wilson, H. J.: Resin - based restoratives. Br. Dent. J. 164, 326. 1988.

94