Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 92. 87-95. 1999.

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Klinika (igazgató: Dr. Mari Albert egyetemi tanár) Szeged

Különböző tömőanyagok széli zárásának in vitro

összehasonlítása

I. Az alkalmazott tömőanyag hatása a széli

zárásra

DR. KŐHALMI TAMÁS, DR. GORZÓ ISTVÁN, DR. MARI ALBERT ÉS DR. NAGY KATALIN

A konzerváló fogászat régi, mai napig megoldatlan problémája egy olyan tömőanyag megtalálása, amely mind az esztétikai, mind a funkcionális, ezen túlmenóleg a biológiai elvárásoknak egyaránt megfelel [18].

Ennek érdekében a gyártó cégek újabbnál újabb tömőanyagokat kísérleteznek ki, amelyek ma már döntő többségükben fogszínűek, csökkentve ezáltal az esztétikailag hátrányos amalgám felhasználását.

Felmerül tehát a kérdés, hogy az új tömőanyagok approximálisan mély, Black szerinti II. osztályú üregek esetén az esztétikumon kívül előnyösebbek-e az amalgámnál [6, 10, 11], illetve hogy a kompozit tömőanyagok a szekunder caries kialakulási gyakorisága tekintetében jobbak-e vagy legalábbis elérik-e azt a szintet, amelyet az amalgám biztosít [7]. Kísérletünkben erre a kérdésre kerestük a választ, és azt vizsgáltuk, hogy a másodlagos szuvasság kialakulásában fontos szerepet játszó, fog-keményszövet és tömés közötti rés mennyiben függ az alkalmazott tömőanyag minőségétől.

Anyag és módszer

Vizsgálataink során az amalgám és kilenc különböző kompozíciós tömőanyag széli zárását tanulmányoztuk (1. táblázat). Azt néztük, hogy a táblázatban szereplő anyagokból készült tömések és a fog kemény szöveteinek eltérő hőtágulási mértéke következtében létrejövő résképződés mekkora a cavitas occlusalis, approximalis és gingivalis határán.

Kísérletünkhöz parodontológiai okból eltávolított kis- és nagyőrlő fogakat kettesével gipszbe ágyaztunk, oly módon, hogy a cement-zo-Érkezett: 1998. Április 30.

Elfogadva: 1998. május 14.

87