Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
se ugyanazon „tiszta” térben történik. Noha ez a technológia a kétajtós, tehát a piszkos oldali, illetve a tiszta oldali ajtós autoklávhoz képest bizonyos engedményt jelent, az ilyen autoklávok működtetése nemzetközileg elfogadott. Esetünkben a tiszta oldalra csak ultrahangos tisztítás, öblítés, válogatás után, szakszerűen becsomagolt eszközök kerülhetnek, összeköttetés a két helyiség között csak egy ablakon keresztül van. A különböző fémtálcákban azok mérete alapján mintegy 8-10 kezelésre szolgáló műszermennyiség kerül elhelyezésre. A műszerek ilyen „ömlesztett” dobozolását döntően a két klinika korlátozott financiális lehetőségei tették szükségessé. Terveink között szerepel ugyanis a sterilizációs folyamat további racionalizálása, azaz a több kezelési csomagot tartalmazó műszertálcák kisebb egységekre való bontása. Ennek lényege, hogy a klinikákon folyó konzerváló, illetőleg protetikai kezeléstípusokat mintegy 15-18 csoportba soroljuk. Ilyenek lehetnek pl. amalgámtömés készítése, kompozittömés készítése, gyökérkezelés, korona-előkészítés, lenyomatvétel stb. Ennek megfelelően az egyes kezeléstípusokhoz használatos műszereket külön tálcára gyűjtjük, s azok külön-külön kerülnek textiles vagy fóliás csomagolásra. A sterilizálást követően a tárolási oldalon színkóddal jelölve raktározódnak. A kezelőtermekben vezetett munkaprogram alapján az asszisztensek előre tudják, hogy a nap folyamán az orvosok/hallgatók milyen típusú beavatkozást fognak végezni, így műszercsomagigényüket a központi sterilizálóba e szerint adják le. Használat után az eszközök visszakerülnek a tálcára, azok leltárának ellenőrzése után „lépnek be” a sterilizációs folyamatba. Ennél a technológiánál nincs szükség tehát az egyenként sterilizált műszereknek kezeléstípusok szerinti újbóli összeválogatására. A körvonalazott változtatás bevezetéséhez szükséges jelentős pénzösszeget részben központi támogatási keretből, részben pályázatok útján kívánjuk biztosítani. Az 1997. illetve 98. években elnyert pályázatok pénztámogatása az első lépések megtételére már rendelkezésünkre áll. Irodalom: 1. ADA Council on scientific affairs and ADA Council on dental practice: Infection control recommendations for the dental office and the dental laboratory. JADA 127, 672, 1996. - 2. Burkhart, N. W., Crawford, J.: Critical steps in instrument cleaning: removing debris after sonication. JADA 128, 456, 1997. — 3. Cottone, J. A., Terézhalmy, G. T., Molinari, J. A.: Practical Infection Control in Dentistry. Lea and Febiger Ltd. Philadelphia, London 29, 47, 112, 1991. - 4. Crawford, J. J.: State of the art: practical infection control in dentistry. JADA 110, 630, 1985. — 5. Lewis, D. L., Boe, R. K. : Cross-Infection Risks Associated with Current Procedures for Using High-Speed Dental Handpieces. J. of Clin. Microbiology 30, 401, 1992. — 6. Lewis, D. L., Arens, M., Appleton, S. S., Nakashima, К., Ryu, J., Boe, R. K, Patrick, J. B.t Watanabe, D. T., Suzuki, M.: Cross-contamination potential with dental equipment. Lancet 340, 1252, Munkánkhoz az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) 877/ 96, valamint 091/98 sz. pályázatai jelentős anyagi támogatást nyújtottak. 56