Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-02-01 / 2. szám

se ugyanazon „tiszta” térben történik. Noha ez a technológia a kétaj­tós, tehát a piszkos oldali, illetve a tiszta oldali ajtós autoklávhoz képest bizonyos engedményt jelent, az ilyen autoklávok működtetése nemzetközileg elfogadott. Esetünkben a tiszta oldalra csak ultrahan­gos tisztítás, öblítés, válogatás után, szakszerűen becsomagolt eszkö­zök kerülhetnek, összeköttetés a két helyiség között csak egy ablakon keresztül van. A különböző fémtálcákban azok mérete alapján mintegy 8-10 keze­lésre szolgáló műszermennyiség kerül elhelyezésre. A műszerek ilyen „ömlesztett” dobozolását döntően a két klinika korlátozott financiális lehetőségei tették szükségessé. Terveink között szerepel ugyanis a sterilizációs folyamat további racionalizálása, azaz a több kezelési csomagot tartalmazó műszertálcák kisebb egységekre való bontása. Ennek lényege, hogy a klinikákon folyó konzerváló, illetőleg prote­­tikai kezeléstípusokat mintegy 15-18 csoportba soroljuk. Ilyenek le­hetnek pl. amalgámtömés készítése, kompozittömés készítése, gyö­kérkezelés, korona-előkészítés, lenyomatvétel stb. Ennek megfelelően az egyes kezeléstípusokhoz használatos műszereket külön tálcára gyűjtjük, s azok külön-külön kerülnek textiles vagy fóliás csomago­lásra. A sterilizálást követően a tárolási oldalon színkóddal jelölve raktározódnak. A kezelőtermekben vezetett munkaprogram alapján az asszisztensek előre tudják, hogy a nap folyamán az orvosok/hallga­­tók milyen típusú beavatkozást fognak végezni, így műszercsomag­­igényüket a központi sterilizálóba e szerint adják le. Használat után az eszközök visszakerülnek a tálcára, azok leltárának ellenőrzése után „lépnek be” a sterilizációs folyamatba. Ennél a technológiánál nincs szükség tehát az egyenként sterilizált műszereknek kezeléstí­pusok szerinti újbóli összeválogatására. A körvonalazott változtatás bevezetéséhez szükséges jelentős pénzösszeget részben központi tá­mogatási keretből, részben pályázatok útján kívánjuk biztosítani. Az 1997. illetve 98. években elnyert pályázatok pénztámogatása az első lépések megtételére már rendelkezésünkre áll. Irodalom: 1. ADA Council on scientific affairs and ADA Council on dental practice: Infection control recommendations for the dental office and the dental laboratory. JADA 127, 672, 1996. - 2. Burkhart, N. W., Crawford, J.: Critical steps in instrument cleaning: removing debris after sonication. JADA 128, 456, 1997. — 3. Cottone, J. A., Terézhalmy, G. T., Molinari, J. A.: Practical Infection Control in Dentistry. Lea and Febiger Ltd. Philadelphia, London 29, 47, 112, 1991. - 4. Crawford, J. J.: State of the art: practical infection control in dentistry. JADA 110, 630, 1985. — 5. Lewis, D. L., Boe, R. K. : Cross-Infection Risks Associated with Current Procedures for Using High-Speed Dental Handpieces. J. of Clin. Microbiology 30, 401, 1992. — 6. Lewis, D. L., Arens, M., Appleton, S. S., Nakashima, К., Ryu, J., Boe, R. K, Patrick, J. B.t Watanabe, D. T., Suzuki, M.: Cross-contamination potential with dental equipment. Lancet 340, 1252, Munkánkhoz az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) 877/ 96, valamint 091/98 sz. pályázatai jelentős anyagi támogatást nyújtottak. 56

Next

/
Thumbnails
Contents