Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-06-01 / 6. szám

50 pm-enként a szél egész hosszában megmértük. A méréseket 1250- szeres nagyításban végeztük, így a 30 fogról összesen 2730 adatot nyertünk. A Roulet, J, F. által javasolt vizsgálati módszert alkalmazva rögzítettük a legnagyobb résszélesség mérési adatait [9]. A pásztázó elektronmikroszkópra szerelt Oscilophot Steinheil Optronic M32 fényképezőgéppel sorozatfelvételeket készítettünk (12., 3. ábra).

Az egyes fogaknál mért, mikrométerben kifejezett értékekből kiszámítottuk az I. és a II. csoport, illetve az összes fog résszélességének átlagértékét és a szórást. A két csoportnál kapott értékek összehasonlítására a matematikai statisztika módszerét [7], a Student-féle kétmintás t-próbát használtuk (p<0,001).

Eredmények

Az I. csoportnál a résszélesség átlaga 0,76 ± 1,00 pm volt. A II. csoportnál a széli záródás mentén mért adatok átlagául 0,90 ± 0,97 pm-t találtunk. A két érték közötti eltérés statisztikailag nem szignifikáns. A 4. ábra a tömések résszélességadatainak százalékos eloszlását mutatja. Az I. csoport mérései adatai közül a legtöbb (66,66%) 0 pm volt, és a II. csoportnál is 0 pm-es résszélességet találtuk legtöbbször

GYAKORISÁG (%)

RÉSSZÉLESSÉG-TARTOMÁNYOK (pm)

4. ábra. A kompozittömések résszélességeinek százalékos eloszlása. A világos oszlopok az 1. csoport Prime & Bond 2.1 (Spectrum TPH, a sötét oszlopok а II. csoport Syntac Single-Component) Tetric adatait ábrázolják.

(53,33%). Az I. csoportnál mért adatok 13,33%-át a 0,5-1 mikrométeres tartományban találtuk. A II. csoportnál 0,5-1 mikrométeres résszélességnél 20%-os gyakoriságot figyeltünk meg. Mindkét csoportban a mért résszélesség legnagyobb értéke 5 pm volt. Az összes megvizsgált tömésszélek 60%-a résmentes, 76,66%-ánál pedig a mért rés188