Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-06-01 / 6. szám

Fogorvosi Szemle 92. 167-174. 1999.

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem,

Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Szeged (igazgató: dr. Mari Albert egyetemi tanár)

Higiénia a fogászatban I. Kézidarabok és az egységkészülékek fertőzöttsége

DR. VÁLYI PÉTER, DR. GORZÓ ISTVÁN,

ÉS DR. MARI ALBERT

Az angol nyelvű fogászati szaklapokban már az ötvenes évek közepétől fellelhetők közlemények, melyek a fogászati egységkészülékek vízrendszerének illetve a kézidarabok, puszterek bakteriális fertózöttségéről számolnak be [2, 3, 4, 7, 10, 12]. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan jelentek meg cikkek, amelyekben a fogászati egységkészülékek gyakori fertőzöttségéról írnak. Több szerző izolált az egységkészülékekből Pseudomonas specieseket [2, 4, 5, 6], illetve a természetes szájflórában fellelhető baktériumokat [1, 5, 11], köztük Actinomyces specieseket és Staphylococcus aureust [10].

A fertőzések lehetséges átvitele a fogászati kezelések során az AIDS elterjedésével különleges fontossággal bír. A magas kockázati csoportba tartozó betegeknél (citosztatikus, illetve sugárkezelésen átesett betegek) észleltek Pseudomonas okozta tályogot [7].

Az egységkészülékekből vett vízmintákban található baktériummennyiséget a következő tényezők befolyásolják [3, 4]:

1. mintavétel helye

2. a víz klórtartalma

3. milyen napszakban történt a mintavétel

4. előzőleg mennyi ideig volt használaton kívül az egységkészülék

Eltérés mutatkozik a mért értékekben az inkubációs és leoltási idő

függvényében [4].

Vizsgálatok szerint nincs szignifikáns különbség a turbina kézidarab és az ultrahangos depurátor hűtópermetében mért baktériumszám között [4].

Célkitűzésünk az volt, hogy

1. A különböző dezinficiálási illetve sterilizálási módszerrel kezelt turbina kézidarabok által kibocsátott spray-ben milyen patogén baktériumok találhatók,

Érkezett: 1998. március 28. Elfogadva: 1998. április 28.

167