Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-04-01 / 4. szám

találtak a fém-bond-kerámia rendszerekben (6-13 (im széles interak­ciós zónák keletkeznek, valamint 1,5-3 pm széles reakciós rétegek a fémfelszínen). A bondanyagok jelenléte fokozhatja, de csökkentheti is a fém és a kerámia közti interakciós zóna szélességét. A fém-oxidok, melyek jelenléte elengedhetetlen a féműkerámia kötődésben, Cr203, NiO vagy komplex formákban TiO • Cr203 (kevert oxid) NiCr204 (spi­nel) formákban vannak jelen, amihez hozzájárul a NiCr-ötvözet oxi­dációval szembeni ellenállása. Al—Cr-0 vegyületeket vagy ezek ke­vert komplexeit is kimutatták [2]. Ringle és mtsai [9] második és harmadik fázisok keletkezéséről számol be a határfelszínen, melyek valószínűleg kémiai kötődésre utalnak. Ni-, Cr-, Mo-, Al-, Si-, Be­­atomok diffúzióját írta le a fémkerámia határfelszínen, mely változó a fém, illetve a kerámia összetételének függvényében. Watanabe és mtsai [12] magas Si- és Cr-tartalmú ötvözeteknél a kerámia égetésé­nek korai fázisában Cr-oxidok keletkezését, valamint a kerámiában lévő Sn02 ónná (Sn) való redukcióját találták, mely kb. 10 pm széles réteget alkotott az átmenetnél. Cr- és Mo-gazdag NiCr-ötvözet oxidá­ciójakor nagy mennyiségű Cr-oxid keletkezéséről, valamint a Cr­­atomok kerámiába történő diffúziójáról számolnak be (13). Az adott vizsgálatokban a módszer hátránya, hogy a gyűjtött in­formáció viszonylag nagy, kb. 1 pm széles és 1 pm mély kölcsönhatási térfogatból származik, amellett, hogy az általunk vizsgált határfelü­let csak néhány pm széles és több, helyenként 1 pm-nél vékonyabb fázisból tevődik össze. Tehát az 1 pm-nél vékonyabb fázis elemzésé­nél mindig „becsúszik” a szomszédos területekről származó jel. Ezt próbáltuk kiküszöbölni a vizsgált pontok közötti 0,5 pm-es távolság­gal. A mintafelszín töltődése viszont az elektronnyaláb eltérését okozhatja, ami a vizsgált terület elmozdulását eredményezi, így a mérési pontok elcsúszhatnak. Az elektronsugaras mikroanalízist a vonalpásztázással is elvégez­hetjük. Kiválasztva egy elemhez tartozó gerjesztési energiatarto­mányt (ablakot) és csak az ide eső energiájú röntgenfotonokat szám­lálva egy vonal mentén történő pásztázás során, az adott elem kon­centrációprofilja meghúzható. Siebert és mtsai [10] CrCoMo- és NiCrMo-tartalmú ötvözeteknél 8 pm-es Cr- és kompenzációs Со- és Ni-diffúziót találtak a kerámiába, valamint a Si-atomok diffúzióját a fémbe. Vonalpásztázásos és elemeloszlási térkép módszerek együttes használatával Pask és Tomsia [8] kimutatták, hogy az adalékok fo­kozzák a NiCr-ötvözet oxidrétegének porózusságát és ezt az oxidréte­­get penetrálja a kerámia, ami kiváló kémiai kötődést eredményez. Mivel ennél a vizsgálatnál csak max. néhány másodperces adat­­gyűjtési idők vannak megengedve, ezért a koncentrációprofilok pon­tatlanabbak (zajosabbak). Az elemeloszlási térkép a vonalpásztázáshoz hasonlítható, ha a pásztázási az egész látható területen végezzük. Az egyes pontokból azonban csak néhány tized másodpercig gyűjtött információ túl zajos 125

Next

/
Thumbnails
Contents