Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 92. Íl-16. 1999. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: dr. Szabó György egyetemi tanár), Budapesti Műszaki Egyetem, Műanyag és Gumiipari Tanszék Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Általános Fizikai Tanszék Műanyag erőtörők szerepe az implantációs fogpótlásokban* DR. SZŰCS ATTILA, DR. DIVINYI TAMÁS, DR. BELINA KÁROLY és DR. VÖRÖS GYÖRGY A fogak az állcsontokban a parodontium által sajátságos módon rögzítettek. Ez a kapcsolat a fogak számára horizontális és vertikális elmozdulási lehetőséget, valamint az állcsont számára a pillanatszerű erőhatásokkal szemben bizonyos védelmet biztosít. A csontintegrált implantátumoknál, a csontszövet és az implantátum között kialakult közvetlen kapcsolatnak megfelelőn, ezek a funkciók hiányoznak. A természetes fogakat, mint pillérfogakat és a csontintegrált implantátumokat egymással merev kapcsolatban összekötve, eltérő biomechanikai sajátosságaik folytán, nem kívánatos jelenségek léphetnek fel [1, 2, 3, 5]. Ezek a következők lehetnek:- funkció közben túlterhelődhet az implantátum, ami csontfelszívódást eredményezhet;- ragasztással rögzített fogpótlás esetében, a pillér és a horgonykorona között mikromozgások jöhetnek létre, emiatt a ragasztóanyagban repedések keletkezhetnek, ami idővel a horgonykoronák rögzítettségének részletes vagy teljes megszűnéséhez vezethet.- a fogpótlás anyagában repedés, törés jelentkezhet. A fenti problémák megelőzésére javasolják [2, 6, 8] bizonyos esetekben, az implantátum és a fogpótlás között elhelyezett műanyag erőtörőket. A műanyag erőtörők csökkentik és időben elnyújtják a terhelés csontra történő átadását. Használatukkal a csontágy túlterhelése megelőzhető, csökkenthetőek a fogak és az implantátumok eltérő rögzítettségéből adódó különbségek. Elképzelhető az erőtörők használata ideiglenes fogpótlás viselésének idejére korlátozva, meghatározott időre, a csontintegráció kialakulásának elősegítésére is. Babbusch, valamint Holmes és munkatársai szerint [4, 7, 9] a rágás közben fellépő impulzusszerű terhelés mellett, a gyökérhártya viszkeolasztikus viselkedéséből adódóan nem jön létre a fog elmozdulása az alveolusban, mivel a gyökérhártyarésben lévő extracelluláris folyadékok kiáramlása nem történhet meg a pillanatszerű erőhatás * A kongresszusi (Arkövy) számból helyszűke miatt kimaradt közlemény. 11
