Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-01 / 3. szám

A WHO állásfoglalása a fogászati amalgámok használatáról (az 1997-es, Szöulban tartott FDI Közgyűlés által elfogadott és jóváhagyott változat) Bevezetés A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célki­tűzése. A cariesprevenció terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy jelenlegi ismereteink szerint minden, a fogászat­ban használt tömőanyag, a fogászati amalgámmal együtt biztonságos, számos kérdés merült fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcso­latban. Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról: 1. A fogászati amalgám használata A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzuk szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége nagymértékben javult az idők során. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak. Hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egy­szerű feldolgozási technológiát igényelne, és olyan jó fizikai tulajdonságokkal ren­delkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tö­mőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte e fogászati kezelések költ­ségeit. 2. A fogászati amalgámok megbízhatósága A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői, hasonlóan más fogászati anyagokhoz, bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okoz­hatnak. Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti az amalgámtöméseit. Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgám­tömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, mely tudományo­san bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni. 3. A fogászati személyzet munkaköri ártalma Ha a munkaegészségügyi feltételek nem megfelelők, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelőben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőztartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkentik a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét. 94

Next

/
Thumbnails
Contents