Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-01 / 3. szám

hatékony, nem veszik be az összesét, felesleges, esetleg káros, a szemétbe kerül. A receptek 20%-át egyszerűen nem váltották ki 1996-ban. Az antibiotikumok Magyarországon az összgyógyszerforgalom 14,3%­­át képviselik, amíg ez az EU-országokban és az USA-ban is egyaránt mintegy 10% (TV. és V. táblázat). Miért szednek csaknem másfél­szer annyi anibiotikumot hazánkban? Az okok között szerepel az EU átlagánál rosszabb átlagos egészségügyi állapot, a nem kellően ha­tékony szerek alkalmazása, a lakosság öngyógyszerezése, társadalmi­szociális problémák (betegállomány elkerülése gyógyszerszedéssel stb.). Ugyanakkor a stomatologiai betegek antibiotikus kezelése feltétlenül indokolt a fogazat megtartása, a súlyos állapotok megelőzése, a kor­szerű fogászati-sebészeti eljárások sikerességének biztosítása (implan­táció) és az egyre nagyobb számú rizikópáciens miatti általános profi­laxis szükségessége miatt. Állást kell foglalni abban, hogy az antibi­otikumok stomatologiai alkalmazása mely esetekben szükséges, feles­leges vagy hibás. TV. táblázat Magyarországi antibiotikum-fogyasztás (millió doboz) Patika Kórház Összesen 1994 20,0 3,0 23,0 1995 17,5 2,5 20,0 1996 15,0 2,5 17,5 V. táblázat Az antibiotikumok dobozszáma (1996) az összforgalom %-ában USA 10,6% EU 10,6% Magyarország 14,3% A dentális gyulladások okozója a rendkívül vegyes szájüregi flóra, az aerob és anaerob kórokozók [9, 17, 18, 19, 20, 21, 25, 28] (VI. táb­lázat). A kórokozók virulenciafaktorai (tokképzés, béta-laktamázkép­­zés stb.), valamint a baktériumok által termelt anyagok (chemotaxist gátló fehérjék, mitogének, litikus enzimek, toxinok, antigének stb.) vál­toztatják meg a flóra antibiotikumokkal szembeni érzékenységét és teszik szükségessé időről időre újabb antibiotikumok alkalmazását a hatékonyság biztosítása érdekében. 69

Next

/
Thumbnails
Contents