Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-12-01 / 12. szám

tagság a 25 pm-t ne haladja meg. A megengedettnél nagyobb cementsűrűség nemcsak megemeli az inlayt, hanem helyrenyomáskor az aranyszéleket is deformálhatja, elemelheti.

9. A porcelánráégetés a színarany váz amúgy is csekély keménységét, rugalmassági modulusát és folyási határát annyira lecsökkenti, hogy kis erőhatásra is ellenőrizhetetlen, nagymértékű alakváltozást szenved.

10. A porcelánleplezés készítése igen nagy gondosságot igényel, mert a porcelán nagy erővel kötődik az aranyalaphoz, és azt égetési zsugorodásával deformálhatja. A zsugorodás elkerülésére a cég ajánlja a porcelán két rétegben való betéteiét és az első réteg bevágását.

11. A galváninlay kisméretű, mély kavitások ellátására alkalmatlan, a porcelán vakuőlás lesz.

Úgy gondoljuk, hogy a galváninlaykkel kapcsolatos és egzakt mérésekkel alátámasztott alkalmazási feltételek őszinte feltárásával hozzájárultunk ahhoz, hogy e modern, hiánypótló eljárás előnyös tulajdonságai jobban érvényesülhessenek a gyógyító munkánk során.

IRODALOM: 1. Albert, H.-M.: Spaltbreiten und —tiefen bei Amalgam- und Gußfüllungen. Zahnmed. Diss. FU Berlin, 1996. — 2. Faber, F.J.: Verformung von galvanokeramischen Kronen nach keramischer Verblendung. Dtsch. Zahnärztl. Z. 52, 373, (1997) 5. - 3. Hannig, M., Niziak, P., Albers, H.-K.: Das Randschlußverhalten metallkeramischer Inlays nach Thermowechsel und okklusalen Druckbelastungen. Dtsch. Zahnärztl. Z. 49, 925, (1994) 11. — 4. Kaán B., Eichner, K.: Indirekt módszerrel készült 17—28 éve viselt aranyinlayk széli záródásának vizsgálata különböző módszerekkel. Fogorv. Szle. 89, 339, (1996) 11. - 5. Keller A., Fazekas A., Rosiuall L.: Fémvázalapú esztétikus betétek széli záródásának értékelése. Fogorv. Szle. 89, 183, (1996) 6. - 6. Meiners, H., Schulz, Fl. FI.: Einsetzen und Zementfuge. ZWR. 82, 495, (1973) 10. - 7. Rümchen, R.: Mechanisch-physikalische Untersuchungen von 12 Steinzementen auf Härte, Kautenfestigkeit und Volumenkonstaz sowie klinische Nachuntersuchangen von Steinzementfüllungen in Bezug auf Spaltbildung. Med. Diss. Berlin, 1965. - 8. Schäfers, F., Meyer, G.: Paßgenauigkeit von Auro-Galva-Crown- und Platamic-Inlays und Teilkronen. ZWR. 104, 830, (1995) 12. - 9. Schwickerath, H.: Biege- und Verbundfestigkeit galvanisierte Metallkeramikkronen. Dental-Labor 34, 375, (1986) 3. — 10. Schwickerath, H.: Die keramisch verblendete Galvanokrone. Quintessenz 14, 1147, 1988. - 11. Schwickerath, H.: Galvanische Kronenherstellung im Test. Zahnärztl. Mitt. 76, 479, (1986) 5. — 12. Setz, J., Diehl, J., Weber, II.: Der Randschluß zementierter galvanokeramischer Kronen. Quintessenz 40, 1439, (1989) 8. — 13. Setz, J., Weber, H., Diehl, J., Frank, G., Klaus, G. : Galvano-keramische Kronen Herstellung und erste Erfahrungen. Dental-Labor 36, 71, (1988) 1. - 14. Strub, J. R., Lehner, Ch., Sidler, P.: Elektronmikroskopische Randspaltanalyse des Approximalbereiches von Goldgussfüllungen Eine In-vivo-Studie. Schweiz. Mschr. Zahnheilk. 92, 746, (1982) 9. - 15. Wirz, J., Jäger, K, Schmidli, F.: Galvanoforming-Zahnersatz mit hoher Biokompatibilität. Quintessenz. 46, 539, 1995. - 16. Wirz, J., Jäger, K: Zementierbare Einlagefüllungen. Quintessenz. 47, 1565, (1996) 11.

372