Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-12-01 / 12. szám

Fogorvosi Szemle 91. 363-373. 1998.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Oktató Kórház, Fogászati Járóbeteg-rendelés (vezető főorvos: dr. Gerle János), Budapest*;

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlástani Klinika (igazgató: dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest***;

Freie Universität Berlin, Zahnklinik Süd. Abteilung der Zahnärztliche Prothetik (igazgató: Prof. Dr. Freesmeyer, B., Wolfgang)**;

Abteilung der Zahnärztliche Werkstoffkunde (vezető: Prof. Dr. Viohl);

Abteilung der Orale Strukturbiologie (vezető: Prof. Dr. Radlanski); Interdental Stúdió, Budapest****

A kerámialeplezésű aranyinlayk széli záródásának in vivo és in vitro vizsgálata

DR. KAÁN BORBÁLA*, DR. EICHNER, KARL**, DR. KAÁN MIKLÓS***, DR. FEJÉRDY PÁL*** és RÓTH LAJOS****

A mindennapi gyakorlatban tapasztalhatjuk, hogy a carieses laesiók ellátására kiválóan alkalmas, s a tartósan jó széli záródást tekintve is legmegfelelőbbnek ítélt öntött aranyinlaykből egyre kevesebb készül a páciensek fokozott esztétikai igénye miatt. A galvántechnikával készült aranyalapú és kerámialeplezésű inlayk készítésének célja a jobb esztétikai hatás és a pontos széli záródás ötvözése volt. A galvántechnikával az öntött aranyinlayk széli záródását igyekeztek tovább javítani, míg a porcelánleplezés célja az esztétikai hatás biztosítása volt.

Amikor 1995-ben az indirekt módszerrel Degulor M ötvözetből készült, 17 évnél régebben viselt aranyinlayk széli záródását in vivo vizsgáltuk, a pácienseknél 11 db, két éve panaszmentesen viselt, Auro- Galva-Crown eljárással készített galvánkerámia betétet is találtunk. S bár akkor nem az volt vizsgálataink célja, mégis megmértük ezek pontosságát is [4]. Az in vivo méréseket Rümchen [7] és Albert [1] módszerével végeztük. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a kétéves kerámialeplezésű galváninlayk széli záródása egyaránt rosszabb volt, mint a 17 évnél régebben viselt aranyinlayké. A két kvartilisdiagramon jól látszik, hogy az átlagértékek két év után 59 és 160 pm-es, a maximumértékek a 205 és 372 pm-es résszélességértékek között helyezkedtek el legnagyobb gyakorisággal (1/a ábra). A résszélességértékek gyakoriságeloszlási diagramján pedig az látszik, hogy a résszélességértékek több mint 60%-a 50 pm fölötti, ebből 50% 100 pm-nél nagyobb érték (1/b ábra). E nem várt eredmények késztettek arra, hogy in vitro vizsgálatokkal is keressük a galváninlayk kedvezőtlenebb széli záródásának okait és a hibák kiküszöbölésének lehetőségeit.

Érkezett: 1998. január 14.

Elfogadva: 1998. január 26.

363