Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7. szám
A 7. és a 8. ábrák az utolsóként maradó fogak koronázottságát szemléltetik a pótoltság tükrében. Elemzésünkből kitűnik, hogy a kapocstartó fogak 84, ill. 89%-ban koronázottak. A fogpótlást nem viselőknél a koronázott - utolsónak maradó fog - az alsó fogívben csak 32%, míg a felső állcsonton mindössze 17% volt. cariolomai Pótolt Nem pótolt Pótolt Nem pótolt Alsó fogív Felső fogív ■ Koronázott 0 Nem koronázott 9. ábra. Halmozott cariologiai károsodás a koronázottság és a pótoltság függvényében ParnHnntnlnniai □ Koronázott P Nem koronázott Pótolt Nem pótolt Alsó fogív Pótolt Nem pótolt Felső fogív 10. ábra. Halmozott parodontológiai károsodás a koronázottság és a pótoltság függvényében Az utolsóként maradó fogak halmozott cariologiai károsodását a 9. ábra mutatja be a pótoltság és a koronázottság függvényében. A koronázott fogakon gyakorlatilag töméssel vagy szekunder cariesszel nem találkoztunk (0,5-3%), míg a koronázatlan fogak az állkapcson 17%, a felső állcsonton 23%-ban érintettek. A fogak tartó szöveteinek állapotát jellemző paraméterek már jóval kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak (10. ábra). Az alsó állcsont estében a koronázott fogak halmozott károsodása a fogpótlást viselőknél 1,03, a fogpótlást nem viselőknél 1,11. A koronázatlan fogak halmozott parodontológiai károsodása 1,10, ill. 1,02, ami statisztikailag egyrészt azt jelenti, hogy átlagosan minden fog egy diag208
