Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-04-01 / 4. szám
Fogorvosi Szemle 91. 107-115. 1998. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Parodontológiai Klinika (igazgató: dr. Gera István egyetemi tanár), Budapest OraTest Egy lehetőség, mely megkönnyíti a szájban lévő rosszindulatú daganatok elkülönítését DR. KÖVESI GYÖRGY Az arc-állcsont rosszindulatú daganatainak gyakorisága az utóbbi tíz évben folyamatosan nő. A nemzetközi statisztikai adatok szerint jelenleg az összes hámeredetű rosszindulatú daganat 2,7%-a az arcállcsont régióban alakul ki. Ez a „morbiditás”. A rákos betegek mortalitását 100%-nak véve, az arc-állcsont carcinomák 1,84%-ban szerepelnek halálokként, és ez az érték emelkedő tendenciát mutat. A morbiditásra vonatkozó adatok hazánkban is hasonlóak (KSH 1995), de a mortalitás 2% felett van. A hazánkban végzett szűrővizsgálatok (.Bánóczy és mtsai 1972, Dombi és mtsai 1995) ara utalnak, hogy az arc-állcsont régió rosszindulatú daganatainak nagy része különböző praecancerosus állapotokból, főleg leukoplakiából alakul ki. Minden malignus betegség sikeres kezelésének legfontosabb feltétele a korai felismerés. Ennek érdekében készült a jelen ismertetés. Az 1960-as években kiderült, hogy a Toluidin Kék O (TB) festék képes in vivo megfesteni a malignus nyálkahártyahámot, míg az egészséges szövetek nem kötik a festéket. Azóta számos vizsgálatot végeztek, melyeknek célja volt elkülöníteni a daganatos, dysplasiás, és a benignus elváltozásokat a TB-vel, nemcsak a szájüregben, hanem a méhnyakon is (Richart 1963, Rosen és mtsai 1971, Shedd és mtsai 1965, Silverman 1988.). A szájüregben a módszert vitalis festésként alkalmazzák, mint a survillance javításának lehetőségét, olyan betegeken akik: 1. veszélyeztetettek oralis carcinoma kialakulására (leukoplakiások, erős dohányosok, rendszeres alkoholfogyasztók) és 2. olyan egyéneken, akiknek bizonyítottan daganatuk van, vagy volt az aerodigestiv tractus más részén. Az irodalmi adatok [22] szerint a vizsgálati eredmények változatosak a fals-negatív és fals-pozitív esetek arányát tekintve. A TB-festés hatásmechanizmusa, hogy miért inkább a tumoros szövetet festi meg és az egészségeset nem, jelenleg még nem tisztázott, bár elméletek vannak. Valószínűleg a módszer inkább relatív, Érkezett: 1998. február 20. Elfogadva: 1998. március 10. 107