Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

lyi egészségügyi és műszaki erőkkel nem, vagy csak részben számolható fel, ezért igénybe kell venni a kárhelytől távoli nemzeti, vagy akár nemzetközi segítséget is.

A katasztrófák bekövetkezését követően a legfontosabb egészségügyi teendőket az 1. ábrán foglaljuk össze. [4]

KLINIKAI GYÓGYÍTÁS

ÉLELMEZÉS

PREVENTÍV MEDICINA

KÖZEGÉSZSÉGÜGY

VÍZ TISZTA-ELEGENDŐ RÉSZLETES FELMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

SÜRGŐS MENTÉS ÉRTÉKELÉS SZERINT 7. NAP 3. NAP 2. NAP 1. NAP 1. NAP

SÜRGŐS ORVOSI ELLÁTÁS

1. ábra. Az egészségügyi szolgálat feladatai klasszikus katasztrófa esetén

A nagytömegű sérült ellátása csakis különlegesen szervezett tevékenységgel oldható meg. A sürgősségi, rendkívüli helyzetben alkalmazott orvostudományi elvek és gyakorlati tapasztalatok alkalmazását értjük katasztrófa medicinán, melyre jellemző a mérhetetlen aránytalanság. A felmerült ellátási igény és a rendelkezésre álló ellátási lehetőség közötti aránytalanság feloldására vagyunk kénytelenek engedményeket tenni az ellátás során.

Kompromisszumot kell tennünk a sérültek helyszíni vizsgálatában, elhelyezésében, a szállításra való előkészítésben, a szállító eszközök megválasztásában és még a végleges ellátásban is.

Nem tehetünk engedményeket azonban az életet veszélyeztető állapotok megszüntetésében és a sérültek osztályozásában.

Az osztályozás a kompromisszumos medicina legfontosabb tevékenysége, amely a sérültek csoportosítására irányul. A csoportosítás szempontja lehet az ellátás sürgőssége, a továbbszállítás elsődleges-10