Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
KÖNYVISMERTETÉS Wiese, M. D.: Vom Misserfolg in der Rekonstruktion zum Erfolg in der Praxis. (A fogorvosi ellátás hibáinak kijavítása) Quintessenz, Berlin, 1996. 768 old. „A fogorvosi ellátás hibáinak sikeres kijavítása” című, igen vastagra sikerült kézikönyv írója Michael D. Wiese, aki több mint húsz éve egyaránt foglalkozik egyetemi oktatással és általános fogászati praxissal. Arra vállalkozott, hogy az évek során megszerzett gyakorlati tudását elérhetővé tegye, az utána következők munkáját megkönnyítse, ezért leírja a mindennapi gyakorlat számára a betegvizsgálat, a diagnózis, a kezelésiterv-készítés és az azt követő fogorvosi ellátás alapelveit, ezen belül foglalkozik az alveoláris sebészet, a paradontológia, a gyökérkezelés, a teljes és részleges fogpótlások készítésének klinikai és fogtechnikai fázisaival. A többi fogászati tankönyvtől az különbözteti meg, hogy kiindulásul csak olyan, korábban már ellátott eseteket mutat be, melyeknél a - néha igen hamar jelentkező - hiba vagy panasz orvoslása a cél. Az igen szerteágazó témát négy fő részben, 36 fejezetben tárgyalja, függelékként az ötödik részben fogtechnikusa Anthony Laurie még 22 fejezetben ír a gyakorlattal kapcsolatos fogtechnikai problémákról. Az első rész címe a praxisvezetés, melyben felsorolja és elemzi az új páciensek — korábbi fogászati beavatkozásokkal kapcsolatos — panaszait, a fog- és lágyrész-fájdalmakat, gyulladásokat, vérzéseket, esztétikai panaszokat, rossz szájízt, szájszagot, félelmeket és szorongásokat. Az általános betegségekre utaló tünetek kizárása után, a fogak, a fogbél, a temporomandibularis ízület betegségeinek megállapítása következhet, ehhez igen részletesen leírja az atípusos arc, fej, fogfájdalom, és a pszichés faktorok vizsgálati irányát. A panaszok egy része visszavezethető már a páciens felvétele, vizsgálata vagy a kezelési terv készítése során elkövetett hibákra, ehhez járulnak a technikai hibák, pl. a hidak, gyökércsapok törése, a porcelánleplezés sérülése, a fix pótlások elégtelen becementezése, és nem utolsósorban a rendszeres ellenőrzés elmaradása. Az igen alapos helyzetfelmérés után készülhet el az új kezelési terv. Figyelmeztet az apró mozzanatok fontosságára, pl. az első telefonbeszélgetés megnyugtató voltára. Felsorolja a különböző panaszok esetén szokásos kérdéseket, bemutatja a minden részletre kiterjedő felvételi lapokat, és a betegvizsgálat minden mozzanatát. A második rész a technika, anyag, műszer címet viseli. Ez a premedikációval, az ideiglenes pótlások és csapos felépítések különböző kivitelezésével kezdődik, majd a fogak preparációjának és lemintázásának módjaival, a lehető legpontosabb mestermodell előállításával folytatódik. Az általános praxishoz tartozó részként tárgyalja az implantátumokra készülő hidak kivitelezését is. A kész munkák szigorú ellenőrzésével, az ideális okklúzió kialakításával két fejezetben, mintegy 30 oldalon foglalkozik, hangsúlyozza az állcsontok és rágófogak helyzetének megőrzésére szolgáló eljárások fontosságát. Ismerteti az arcívek és artikulátorok használatát, az őrlő és frontfogak helyreállításának lépéseit, az anyagkiválasztást, a rágófelszín kiképzését. Elemzi a teleszkóprendszerek előnyeit, hátrányait és a szabad végű rögzített pótlások készítésének lehetőségeit. Részletes a paradontológiai sebészeti rész is, a panaszokat itt többnyire a fogpótlás okozza, így a műtét, és az új fogpótlás együttesen vezet a gyógyuláshoz. Megemlíti a szükségessé vált fogeltávolításokkal kapcsolatos teendőket, a gyógyulási időre szóló ideiglenes fogpótlások kivitelezésének módját. A mai szemléletnek megfelelően a csonthiányok pótlására javasolja a csontpótló anyagokat, membránokat. Az új pótlások készítésekor felmerül a régi gyökérkezelések cseréje, vagy a még vitális fogak preventív gyökérkezelése, leírja a választás szempontjait. A fogszabályozási technikák fejezetben a felnőttkori preprotetikai kezelésekről ír, melyekkel a dőlt, rotálódott fogak ellátásán kívül, az elongált fogak intrúzióját és a gingiva alá 89
