Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-02-01 / 2. szám

kai problémát okozott volna (szájhigiénia, kontrollok, a rögzítés stabilitása).

Mindenképpen olyan megoldást kell választanunk, amely a tej- és maradó fogakat, illetve azok csíráit nem sérti, azok fejlődését nem gátolja. Esetünkben ez nem volt észlelhető, annak ellenére, hogy a gyermeket csak másfél év eltelte után volt módunk kontrollálni. A mandibula bázisán elhelyezett lemez a követelménynek tökéletesen eleget tett.

Egy másik súlyos társadalmi és szociális probléma, ami az eset kapcsán felvetődik: az elhanyagolt, bántalmazott gyermekek kérdése. Az esetek száma folyamatosan szaporodik, bár egyértelmű statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre [12]. A WHO felmérése szerint 1993-ban 100.000 élveszületésre 13-20 eset volt tehető [1]. A beszélni még nem tudó vagy a megfélemlített gyermek a valós tényeket nem képes elmondani. A szülő hihető történettel, gyakran a családban élő másik kiskorú gyermek agresszivitására hivatkozva kibújik a felelősség terhe alól. Számos esetben rossz anyagi helyzetére hivatkozva mulasztja el a gyermek kezeltetését [4]. Csecsemő és totyogó korban nehéz elkülöníteni a véletlen balesetből származó, illetve a bántalmazásból eredő sérüléseket [6]. Az előadott tények és az észlelt elváltozás súlyossága között fennálló eltérés, illetve a sorozatos ismétlődés igazolhatja a bántalmazás vélelmét. Az egyéb megbetegedések okozta törések kizárása után minden erőfeszítést meg kell tenni a tények valós feltárására. Segítséget nyújt a rizikófaktorok (rossz szociális helyzet, szülői alkoholizmus, nem kívánt terhesség, nyűgös-beteges gyermek stb.) helyes értékelése, melynek igen jó összefoglalását adja Velkei munkája [13].

Irodalom: 1. Belsey, M. A.: Child abuse: measuring a global problem. World Health Stat. Q. 46, 69, 1993. - 2. Cossio, I. P., Galvez, F. E., Perez, G. J. L.: Mandibular fractures in children. Int. J. Oral Maxillofac. Surg. 23, 329, 1994. - 3. Iizuka, T., Lindqvist, C.: Rigid internal fixation of mandibular fractures. Int. J. Oral Maxillofac. Surg. 21, 65, 1992. — 4. Jessee, S. A.: The neglect of our youth. A dental perspective. J. Dent. Child. 60, 361, 1993. - 5. Krüger, E., Schilli, W., Worthington, Ph.: Oral and Maxillofacial Traumatology. Vol. 2. Quintessence, Berlin, 1986. 259—292. - 6. Leventhal, J. M., Thomas, S. A., Rosenfield, N. S., Markovitz, R. I.: Fractures in young children. J. Dent. Child. 60, 147, 1993. - 7. Newberger, E. H.: Child physical abuse. Prim. Care. 20, 317, 1993. — 8. Ojima, K., Matsumoto, H., Hayase, T., Fukui, Y.: An autopsy case of osteogenesis imperfecta initially suspected as child abuse. Forensic Sei. Int. 65, 97, 1994. - 9. Stewart, G., Meert, K., Rosenberg, N.: Trauma in infants less than three months of age. Pediatr. Emerg. Care 9, 199, 1993. - 10. Tanaka, N., Tomitsuka, K., Shionoya, K., Andou, II.: Aetiology of maxillofacial fracture. British Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 32, 19, 1994. - 11. Tamari, K., Shimizu, K., Murakami, T, Takahama, Y., Yokoba, S.: Management and subsequent 13-year progress of a mandibular fracture with malocclusion in a childcase report. J. Oral. Rehabil. 18, 193, 1991. - 12. Waldman, B. H.\ Your next pediatric dental patient may have been physically or sexually abused. J. Dent. Child. 60, 325, 1993. - 13. Velkey L.: A „megvert”, „megkínzott”, „megrázott”, „bántalmazott” gyermek syndroma. Gyermekgyógyászat 4, 267, 1994.

52