Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
septocutan perforánsok elhelyezkedése, ami alapján jelöljük ki a bőrsziget nagyságát úgy, hogy azt legalább két perforáns táplálja. Ha közvetlen septocutan ereket nem, vagy csak egyet találunk, úgy a m. soleus és m. flexor hallucis longus lateralis harmadát is a lebenybe kell foglalni (osteomyocutan lebeny). A preparálást ventralis irányban folytatjuk tovább, mint a csontlebeny készítésekor. Amikor a lebeny már csak ereivel van összefüggésben, megszüntetjük a vérzéstelenséget. Néhány perces perfusio után az ereket klippelések között átvágjuk, a donorhelyet drain felett rétegesen zárjuk. Bőrhiány esetén félvastag bőrplasztikát végzünk. Megbeszélés A rekonstrukciós sebészet célja az elvesztett csont és lágy rész pótlása hasonló formájú, mennyiségű és minőségű szövetekkel, törekedve az eredeti anatómia és funkció visszaállítására. Az állkapocs szegmentális hiányának pótlása erős, nagy tömegű csontot igényel, amire a legalkalmasabb a csípőcsont és a fibula. Kisebb, 8 cm alatti defektus pótolható lapockával (Swartz 1986), radiussal (Soutar 1983, Kovács 1992), И-es metatarsussal (O’Brien 1979), 12 cm-ig pedig csípőcsonttal is (Taylor 1979, Kovács 1992). 12 cm feletti defektus rekonstrukciójára egyértelműen a vascularisalt fibula a legjobb (Lee 1995). A fibula erős, vaskos bikortikális csöves csont. Proximális kétharmadát felhasználhatjuk, így 20-22 ernes hosszúságú transzuplantátum is nyerhető. Disztális harmadát meg kell őrizni, hogy a bokaízület stabilitását ne veszélyeztessük. A fibula periostealis vérellátását a csonttal párhuzamosan elhelyezkedő arteria peronea felől a periosteumhoz bőségesen futó kis ágak adják. A periostealis vérellátás megléte elegendő a transzplantátum életképességének a megtartásához [2]. Az arteria peronea septocutan perforánsait felhasználva a fibulával bőrszigetet is transzplantálhatunk, melyet a műtét közben kell megtervezni, mert a perforánsok az angiogramon nem identifikálhatok pontosan. Wei javaslata [20] alapján a bőrsziget megbízható vérellátásához legalább két septocutan perforáns szükséges. Lehetséges azonban, hogy nem septocutan erek látják el a fibula feletti bőrterületet, hanem a m. soleuson áthaladó ún. musculocutan perforánsok. Schusterman szerint [19] ezekben az esetekben fontos a musculus soleus lateralis harmadát is a lebenybe foglalni, biztosítva ezáltal a bőrsziget zavartalan vérellátását. A műtét előtt legalább egy héttel angiográfiát kell végezni az alsó végtag érrendszeréről, mert az átültetés során eltávolítjuk az arteria peroneát (a. fibularist) így a láb keringését a megmaradó két artéria (a. tibialis anterior és posterior) teszi lehetővé. Taylor közleményéből [9] ismert, hogy 19%-ban fordul elő olyan éranomália, melyben a három artéria közül egy hiányzik. Ebben az 324
