Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
KÖNYVISMERTETÉS Jakob Wirz und Heiko Bischoff: Titan in der Zahnmedizin (Titán a fogászatban). Quintessenz, Berlin, 1997. 432 oldal, 845 ábra. Ára: 380 DM. A Bázeli Egyetem Fogászati Tanszékének professzora, Jakob Wirz és Heiko Bischoff northeimi fogtechnikus mester által szerkesztett, atlaszformában kiadott könyv, összesen 19 neves európai szerző műve, összefoglalja a titánra mint biológiai anyagra vonatkozó ismereteinket, foglalkozik a titán feldolgozásával a klinikai felhasználásával. A mű aktualitását az adja, hogy a remek kémiai-fizikai tulajdonságokkal rendelkező fém fogászati feldolgozásában olyan forradalmian új eljárásokat vezettek be, melyek alkalmazásával a titán a nemesfémötvözetekkel is versenyképessé vált. A modern beágyazási és öntési technikák, az alacsony olvadáspontú kerámiák, a lézeres forrasztás, a speciális polírozás eredményeképpen egy olyan fémet alkalmazhatunk, mely a szájüregben a biológiai és mechanikai feltételeknek egyaránt megfelel, és emellett az előállítás költségei is előnyösek. A tíz fő fejezetből álló könyv első fejezetében a titán általános anyagtani, elektrokémiai és biológiai tulajdonságait elemzik. A titán a fogászatban című második fejezetben a történelmi áttekintés után a titán fogászati feldolgozását, az öntés és forrasztás elméleti alapjait írják le. Majd a következő két fejezetet is ezek igen részletes gyakorlati bemutatásának szentelik. Az öntést a modellek előállításától az öntvény röntgenkontrolljáig, a lézeres forrasztás alkalmazását a különböző fogpótlások esetében színes ábrákon követhetjük. Az ötödik fejezet a titán fogpótlások leplezési technikáit mutatja be, ma már a kerámia és a műanyag leplezés egyaránt kivitelezhető, így a kombinált fogpótlások mindegyike elkészíthető. A részleges fogsorok finommechanikai rögzítő elemeinek elóálh'tásához kiegészítésképpen bemutatják a szikraeróziós technikát is. Az implantológiai protetikában ezzel az eljárással igen pontos, feszülésmentes fémvázakat lehet előállítani. A hatodik fejezetben először a titánalapű rögzített fogpótlások tervezését, klinikai megvalósítását, a csonk preparálását, a lenyomati technikát, a kész fogművek becementezését tárgyalják. Majd hasonlóan alaposan a részleges kivehető és kombinált fogpótlások klinikumát elemzik a tervezéstől a megvalósításig. A bemutatott esetek többségében titánimplantátum pillér vagy horgony is található, ezekben az esetekben már megvalósították, hogy a szájban csak egyetlen fém található. Kísérletekkel igazolják, hogy a titánhidak és -stégek legjobb rögzítője cink-oxid-foszfát cement. A hetedik fejezetben a titánnak és ötvözeteinek a fogszabályozásban való alkalmazhatóságáról írnak. Mind a kivehető, mind a rögzített készülékek fémelemei elkészíthetők, így a megfelelő korrózióállóságű, biokompatibilis titánnal kiküszöbölhetők a potenciálisan allergiaveszélyt jelentő nikkel, króm, kobalt tartalmú ötvözetek. Külön fejezetet szentelnek a titánvázra épülő epitéziseknek. A páciensek növekvő száma és növekvő esztétikai igénye új utak kereséséhez vezetett a helyreállító protetikában is. Az extraorális titánimplantátumokra különböző titán rögzítőelemek kerülnek, így az epitézisek kisebbek, könnyebben kezelhetőek lettek. A titánlemezek, csavarok felhasználása az arc-állcsont sebészet területén a legrégibb, a balesetet szenvedettek, vagy a daganatok eltávolítása utáni állapotok helyreállításában nélkülözhetetlenek. Eseteken mutatják be a különböző felhasználási lehetőségeket. A utolsó fejezetet a titánimplantátumoknak szentelik. Érdekességként bemutatnak egyénileg, az eltávolított fog alapján öntött sofort implantátumokat, melyek az alveolus üregébe visszahelyezve tartósan funkcionálnak. A fogászatban használatos előregyártott implantátumok között felsorolják a parapulpális, intrapulpális csapokat, a transdentalis fixációhoz használható tűket és csavarokat, majd a fogak pótlására szolgáló intraossealis csavar-, henger-, és pengeimplantátumokat. Ezek nagy része tiszta titánból készül, melynél az ideális mecha310
