Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-10-01 / 10. szám

Fogorvosi Szemle 90. 307-309. 1997.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest*

Fővárosi Önkormányzat, Központi Stomatológiai Intézet**

(főigazgató: dr. Vágó Péter egyetemi docens), Budapest

Tejfogsérülések előfordulásának gyakorisága

DR. HIDASI GYULA* és DR. CZUKOR JÓZSEF**

A tejfogak baleseti sérüléseinek irodalma eléggé bőséges. Tankönyvi adatnak számít ma már, hogy milyen sérülésfajták fordulhatnak elő, az egyes esetek milyen ellátást igényelnek. Tudjuk, hogy a sérülések bizonyos következményekkel járnak a fogváltásban, illetve a maradó fogazatban (áttörési rendellenességek, zománcfejlődési zavarok, alaki deformitások).

Az előfordulás gyakoriságának irodalma viszont meglehetősen heterogén és ellentmondásos. A 2-6 éves korban Schützmannsky [8] 3000 gyermek vizsgálata alapján 10,9%-os, Yagot és mtsai [10] 2389 gyermek vizsgálata alapján 24,4%-os előfordulási arányt talált. Andreasen és mtsa [1] pedig 30%-os gyakoriságot regisztrált. Igen magas, 45%-os gyakoriságot is leírtak, de az 1000-es létszám alatti beteganyagra vonatkozó vizsgálatokat ebben a témakörben nehéz figyelembe venni. Ráadásul többször is vegyes fogazatú gyermekeket vizsgáltak, így a tej- és a maradó fogak sérülései összemosódnak. Magyar szerzők [3, 4] 2036 2-6 éves gyermek vizsgálata alapján csak 3% körüli előfordulási arányt találtak (1. ábra). Ezek az irodalmi adatok nem mutatnak összefüggést az életkorral. Ha ugyanis az életkorral való korrelációt akarjuk vizsgálni, akkor az akut eseteket kell feldolgoznunk a gyermekek életkora szerint. Ilyen vonatkozásban Schreiber [7] 2 éves kor körül találta a legtöbb balesetet. Raun [6] szerint 3 éves korig a sérülések több mint 70%-a megtörténik. Taatz [9] szerint 3 éves korban van a csúcs Garcia-Godoy [2] és McTigue [5] szerint pedig 2 éves kor körül történik a legtöbb tejfogsérülés.

A balesetek és az életkor összefüggésének pontosabb megvilágítása céljából dolgoztunk fel 108 akut esetet, melyben 191 tejmetsző sérült meg. A vizsgálati eredmények alapján a mindennapi gyakorlat szempontjából is lényeges alábbi megállapításokat tehetjük.

Érkezett: 1997. május 30. Elfogadva: 1997. június 12.

307