Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

KÖNYVISMERTETÉS Jan Tunér and Lars Hode: Laser therapy in dentistry and medicine (Lézeres gyógyítás a sztomatológiában és az orvostudományban). Prima Books, Stockholm, 1996. 233 oldal, 16 ábra, 400 irodalmi hivatkozás. Ara: 59 USD. Jan Tunér gyakorló fogorvos és Lars Hode fizikus angol nyelvű könyve újdonságnak számít a szoftlézeres szakkönyvek piacán. Nem kevesebbre vállalkoztak a svéd szak­emberek, mint hogy a sztomatológiai lézeralkalmazás legfontosabb alapismereteit, a szoftterület klinikai alkalmazási technikáját, széles alapú irodalmi összefoglalását szerkesztették egy kötetbe, és emellett összegyűjtötték 50 kettős vak kísérleti elren­dezéssel lefolytatott szoftlézer hatékonyságát bebizonyító tudományos kísérlet anya­gát is. A 12 fejezetből és függelékekből álló könyvet a szerzők tudományos kutatóknak, fogorvosoknak, asszisztenseknek és szájhigiénikusoknak ajánlják. Az első fejezetben a lézerfizika alapelemei, a lézerberendezések felépítése, a sebé­szi és szoftlézerek fontosabb ismérvei kerülnek bemutatásra. A második fejezetben tanácsot kívánnak adni a szoftlézer vásárlása előtt a fel­használóknak. Leírásuk szerint a 3000-12000 USD közötti áron beszerezhető szoft készülékek rendkívüli mértékben különbözhetnek egymástól. Helyesen mutatnak rá, hogy nem az a jó lézer, amelyikre ráírták hogy fogászati célra készült, hanem az, amelyik arra valóban alkalmas. Ehhez adnak praktikus szempontokat, s ajánlják előre kikérni szakemberek tanácsát. A harmadik fejezet a biostimulációval foglalkozik, és büszkén olvashatjuk az első sorban Mester Endre nevét. A 90-es évek közepének leginkább elfogadott LLLT (Low Lewel Laser Therapy) elnevezést használja és a hatásmechanizmus fontosabb elmé­leteit tárgyalja több száz irodalmi adat felhasználásával. Sorban tárgyalja a fonto­sabb hatékonyságot bizonyító reakciókat, az érvek és ellenérvek sokaságát is. Az egyik alfejezet címében szerepelteti a kérdést: Hatékony a lézerterápia? A negyedik fejezetben gyakorlott szoftlézeres fogorvosok számára jól használható indikációs és terápiás módszertani anyag szerepel. Részletesen elemzi дг egyes szto­matológiai kórképek lézerkezelési lehetőségét, ajánlott módszerét, az alkalmazandó paramétereket. Igazi gyakorlati ember módjára a mindennapi praxis vezeti a szerzőt, így az abc szerint egymás utáni alfejezetek címe hol egy betegség, hol egy jelenség, hol egy orvosi szakterület, hol egy tünet (pl. alveolitis, varies, endodontia, implanto­­lógia, hányinger, idegregeneráció, szájsebészet, fogszabályozás, plakk, periodontitis, protetika, sinusitis, TMI-diszfunkció, trigeminusneuralgia, fájdalomcsillapítás, her­pes stb.). A fejezet végén 7 konkrét fogászati esetet mutat be. Az ötödik fejezetben a fogászati szoftlézer kutatásokról szól, felsorolva több or­szágban azokat a kutatókat és témáikat, akik a szoftlézerek fogászati alkalmazásá­val foglalkoznak. A hatodik fejezetben a szoftlézeres nem-fogászati alkalmazásokat foglalja össze, a hetedikben az állatorvosit, a nyolcadikban a szoftlézerek jövőjét ecsetelik. A kilence­dik fejezet a kontraindikációkat, a tizedik pedig a „szoftlézeres meséket” tárgyalja (kopaszság, kövérség, ráncosság stb. csodálatos kezelése), melyekben sokszor az al­kalmazók beszámolóikban túllépnek a reális hatékonyság értékelésének határain. A tizenegyedik fejezetben a nagyenergiájú lézereket mutatják be vázlatosan, de ezen a fejezeten látszik, hogy a témakörről valószínűleg csak olvastak a szerzők, maguk nem alkalmazzák a módszert. Hasonló a 12. fejezet az egyéb fogászati alkalmazásokról. A függelékben több tudományos közleményt adnak közre, így az izomregeneráció­ról, a lézeres akupunktúráról, a biostimulációról, az alkalmazás során elkövethető hibákról, majd az 50 bizonyító erejű közlemény felsorolása következik. 27

Next

/
Thumbnails
Contents