Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1997-06-01 / 6. szám

giai és szájüregi elváltozásokkal jár, és szakorvoshoz irányíthatják a beteget. A fogászati szövődmények megjelenése és súlyossági foka függ a falási rohamok és önhánytatás gyakoriságától, a betegek szájhigiéniájától, a betegség fennállásának időtartamától. A következményes sztomatológiai elváltozások miatt a követő vizsgálatok egy része a fogászati statust is felhasználja a szomatikus állapot minősítésére. Deter és Herzog [43] követő vizsgálatai szerint az anorexia nervosában szenvedő betegek közül az önhánytatást is alkalmazó betegeknél az általános fogászati állapot lényegesen rosszabb volt számos mutató alapján, mint a nem hányó, pusztán koplaló csoportban. A klinikai tünetek jórészt a krónikus alultápláltság és vitaminhiány miatt, részben az önhánytatás révén regurgitált savas gyomortartalom révén alakulnak ki. Szabó, Túry, Madléna [44] összefoglaló cikkükben ismertetik részletesen a bulimia orális tüneteire vonatkozó kutatásokat.

1. A fogkopás jellegzetes lokalizációjú (elsősorban erózió, kismértékben abrázió): leggyakrabban orálisán a frontfogak, buccalisan a felső szemfogak, a praemolarisok és az alsó őrlők érintettek. Oka elsősorban az önhánytatás során regurgitált savas gyomortartalom, a nagy savtartalmú italok és gyümölcsök fogyasztása.

2. Fogszuvasodás (caries): oka a falási rohamok alatti fokozott szénhidrátfogyasztás és a hiányos fogápolás.

3. Szájszárazság (xerostomia), amely a csökkent folyadékfelvétellel, az önhánytatás és a diuretikumok, hashajtók okozta általános dehidrációval, gyógyszermellékhatással, szorongással és depresszióval egyaránt összefügghet.

4. Cheilosis: Klinikai tünete a kirepedezett, száraz, vörös, gyulladt ajkak, a szájzugban rhagadok. Oka a B-vitamin-hiány és a regurgitált gyomorsav lehet.

5. A szájnyálkahártya károsodása, irritációja, amely különösen a garatot és a szájpadot, esetleg az ínyt is érintő erythema részben az önhánytatás során a gyomorsav, részben az önhánytatáshoz alkalmazott tárgyak okozta mechanikus sérüléssel (ujj, kanál stb.) függ össze.

6. A nyálmirigyduzzanat kialakulásában metabolikus etiológiát feltételeznek.

Simmons és mtsai [45] hangsúlyozzák a hányás utáni szájöblítés fontosságát a gyomorsavat közömbösítő bikarbonáttal, és a fluortartalmú fogkrémek, szájvizek, a helyi fluorkezelés alkalmazásának hasznosságát.

IRODALOM: 1. Glares, A. G., Rao, S. M.: Bruxism: A critical review. Psychol. Bulletin 4, 767, 1977. - 2. Glares, A. G.: Incidence of diurnal and nocturnal bruxism. J. Prothetic Dentistry 45, 545, 1981. - 3. Lefer, L.: Failures in motivation of dental home care. Dental Clinics of North America 16, 3, 1972. - 4. Miltner, W., Birbaumer, N., Gerber, W. -D.: Verhaltensmedizin. Springer Verlag, 1986. — 5. Satoh, T., Herada, Y. \ Tooth-grinding during sleep as an arousal reaction. Experientia 27, 785, 1971. - 6. Heller, R. E., Strang, II.: Controlling bruxism through automated adversive

174